Egyes szerződések esetén előírás, hogy azokat írásban kell megkötni. Ilyen többek között az ingatlan adásvételi, illetve az ingatlan bérleti szerződés is. Szükség van-e különleges eljárásra, amennyiben valamilyen testi fogyatékosság miatt írni, olvasni nem tudó személyként szeretnénk ingatlanunkat eladni? Mire ügyeljünk abban az esetben, amennyiben eladóként vagy vevőként szerződünk olyan fogyatékkal élő személlyel, aki írni vagy olvasni nem tud?

A jó idő beköszöntével egyre népszerűbbek a szabadtéri programok, koncertek. Az okostelefonok világában pedig akár egy mobil applikáción keresztül is könnyedén, pár kattintással hozzájuthatunk a hőn áhított belépőjegyhez. Mi történik, ha közbejön egy fontosabb teendő, netán meggondoljuk magunkat? Visszakérhetjük a jegy árát?

Ügyfelünk munkából tartott hazafelé a cég által biztosított buszjáraton. A megállóhoz közeledve felállt, készülődve a leszálláshoz, azonban a busz hirtelen fékezett, így sajnálatos módon elesett, és súlyos sérüléseket szenvedett. Az esettel kapcsolatban kárigényét jelezte, de a busz üzemeltetője elutasította.

A gazdasági élet velejárója, hogy bizonyos cégek, vagy önhibájukból, vagy azon kívül eső okból, de fizetésképtelenné válnak. Ez azonban többféle következménnyel is jár az ügyvezető számára. Az ügyvezető felelősségét taglaló cikkünk második részében, a fizetésképtelenség miatti helytállást ismertetjük.

Cégvezetőként kit nem érdekelne, hogy az esetleges felelőssége hogyan alakul az érintett cég vonatkozásában. Kétrészes cikkünkben ennek részletszabályait tekintjük át.

Gábor megbízható, dolgos családapaként feleségével úgy döntött, a családbővülés miatt a kicsi kocsit nagyobbra cseréli. Ki is nézett egy autókereskedést, ahol egy napsütéses szombati napon rátalált az új „családtagra”, s már új négykerekűjével igyekezett haza.

Sokszor halljuk hírekben, olvassuk cikkekben a kifejezést: közérdekű feladatot ellátó személy. De vajon tudjuk-e, hogy mit, pontosabban kit takar, illetve mi miatt van jelentősége? Cikkünkből kiderül, mennyire jó ötlet konfrontálódni a postással, vagy erőszakos módon fellépni a MÁV jegyellenőrrel, a bírósági szakértővel, esetleg a tanárokkal szemben. Ön indokoltnak tartja a megkülönböztetést?

Sokszor dilemmaként merül fel, hogy vajon egy gyermek által okozott kár kapcsán ki az, aki felelősséggel tartozik? A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel egyrészről nem biztos, hogy a gyermek képes volt cselekményének következményeit felmérni, valamint a legtöbb esetben vagyonnal sem rendelkezik. Az erre vonatkozó rendelkezéseket tekintjük most át.

A közelmúltban hatályba lépett európai uniós adatvédelmi rendelet az ún. GDPR számtalan változást hozott a vállalkozások életébe az adatkezeléssel, adatfeldolgozással összefüggésben. Az adatkezelésnek egy kiemelt területe a munkahelyen történő kamerás megfigyelés is, hiszen személyes adatnak minősül az érintettre vonatkozó hang vagy képfelvétel is. Jelen cikkünk célja azon előírások összefoglalása, melyek ezt a tevékenységet szabályozzák. Fontos, hogy erről a témáról önálló jogszabály nem rendelkezik. Elszórtan több jogszabályban jelennek meg részletek, melyek összefoglalásával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) is készített irányadó ajánlásokat

Alaptörvényünk XV. cikke értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, melyre az elmúlt időszak közéleti eseményeinek nyomán számos alkalommal láthattuk példáját. Milyen előírások megtartása tette lehetővé polgártársaink számára mindezt?