Sokszor nem is gondolunk bele, pedig nap mint nap több tucat szerződést kötünk meg. A jog ugyanis érvényesnek tartja nemcsak az írásbeli, de a szóban megkötött szerződéseket is. Rossz hírünk van, még ráutaló magatartással is lehet érvényesen szerződést kötni! Cikkünkben erről a két nem szokványos, de annál inkább mindennapi szerződéskötési módról írunk.

Azt már a jogalkotó is tudta, hogy egy gyerek sok gonddal jár, több gyerek pedig még több gonddal. Pont ezért a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem.

Nem feltétlenül és nem minden esetben állja meg a helyét az az állítás, hogy a gyermekek örökölnek elhunyt szüleik után.

Az elbirtoklás egy tulajdonszerzési mód, amelyet a Polgári törvénykönyv is szabályoz, és amely nagyon egyszerűen körülírható, de a gyakorlatban nehezen alkalmazható.

A polgári jog szabályai értelmében egy szerződés több okból minősülhet érvénytelennek. Ilyen érvénytelenségi okként nevesíti a jogszabály az uzsorás megállapodást, azonban a jogszabály szűken fogalmaz annak kapcsán, hogy pontosan milyen szerződés sorolható ebbe a körbe. Bejegyzésünkben röviden körbejárjuk az uzsorás szerződéssel kapcsolatos érvénytelenségi szabályokat.

A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.

A fogalom viszonylag ismeretlen a nagyközönség előtt, de gyakori előfordulása miatt hasznos lehet ismerni szabályait.

Gyakran hallhatjuk, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál is erősebb. Bizonyos esetekben ez valóban így is van, ezért érdemes tisztázni, hogy milyen jogai vannak a haszonélvezőnek a tulajdonossal szemben.

Mindenki egyetérthet abban, hogy a jó szomszédi viszony áldás, azonban rengeteg körülmény okozhat konfliktust a szomszédok között. Közös kerítés, áthajló ágak, kiszökő állatok, mindegyik kérdés felmerülhet a gyakorlatban, ezért bejegyzésünkben a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi VLXXIV. törvény főbb rendelkezéseit tekintjük át.

Nagyvárosaink agglomerációs környezetében egyre több lakóparkot építenek. A városban dolgozó emberek körében pedig egyre nagyobb a törekvés arra, hogy otthonukat a városhoz közel, ám mégis kertesházas övezetben találják meg. Sorházakat, ikerházakat vagy akár családi házakat is sok esetben adnak át úgy építtetők, hogy az egyes telkek, telekrészek között nincs kerítés vagy az nem túl esztétikus. Sokszor felmerül hát a kérdés, hogy köteles-e valaki kerítést építeni otthona köré, illetve, hogy azt milyen szabályok mentén teheti meg.