Jelen cikkükben elsősorban nem a bejelentés nélküli foglalkoztatásról lesz szó,
hanem arról, hogy ha a munkavállaló a munkaviszony fennállását is nehezen tudja igazolni.
A munkaviszony létrejötte alapvetően a munkaszerződéshez kapcsolódig, ugyanis a munkaviszonyt a munkaszerződés keletkezteti.
A munkaszerződéstől a törvény egyébként nem túl sokat vár el, egészen pontosan kettő dologban kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak: a munkakörben és az alapbérben. Ez azt jelenti, hogy az alábbi mondat: „X. bruttó 200.000 Ft-ért Y-nál eladó munkakörben munkát végez a mai naptól.” akár egy munkaszerződés is lehetne. Ennek az az oka, hogy ha a felek további dologban nem állapodnak meg, akkor a jogszabályt kell alapul venni, tehát a jogszabály szövege tölti ki a munkaviszony részletszabályait.
Maga törvény felsorol még három olyan dolgot, amelyet célszerű a munkaszerződésben meghatározni, de egyébként nem feltétlenül szükséges. Az első, hogy milyen tartamra jön létre a munkaviszony, tehát határozott vagy határozatlan időtartamra. Ha a felek ebben nem állapodnak meg, akkor a munkaviszony tartama mindig határozatlan. Célszerű megjelölni a munkahelyet is, ha azonban ez elmarad, az tekintendő munkahelynek, ahol a munkavállaló szokás szerint a munkáját végzi. A harmadik pont, a munkaidő kérdése, ennek elhagyása esetén úgy kell tekinteni, hogy a munkavállaló általános, teljes napi munkaidőben dolgozik.
Mindezeken túlmenően még rengeteg hasznos dologgal fel lehet tölteni a munkaszerződést, de a törvény csak az alapbért és a munkakört teszi kötelezővé.
Munkaszerződés – a jogszabály előírja, hogy a írásba kell foglalni. De mi történik, ha ez elmarad?
Ha a munkaszerződést a felek nem foglalják írásba, akkor az ebből eredő érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat és ő is csak a munkába lépést követő 30 napon belül. Tehát ha a munkavállaló elkezd valahol dolgozni munkaszerződés nélkül, akkor három hónap múlva nem mondhatja azt, hogy másnaptól nem megy be dolgozni, mert valójában létre sem jött semmilyen jogviszony. A munkáltató az írásbeliség elmaradása miatti érvénytelenségre soha nem hivatkozhat.
Tehát bár kötelező írásba foglalni a munkaszerződést, annak elmaradása nem jelenti azt, hogy a munkajogi jogviszony ne jöhetne létre a felek között.
Sajnos a legtöbben csak akkor eszmélnek, amikor valami baj történik: jellemzően a munkáltató felmond vagy nem fizet.
Ebben az esetben első körben azt kell figyelembe venni, hogy milyen jellegű igénye merül fel a munkavállalónak, ez jellemzően elmaradt munkabér vagy a felmondás jogellenessége miatti megtámadás szokott lenni.
Mind a két esetben a munkaviszony fennállását és annak tartalmát a munkavállalónak kell bizonyítania. Azt, hogy valaki, valamely munkáltatónál ténylegesen munkát végzett, általában a legegyszerűbb tanúkkal igazolni. Hiszen, ha a munkatársak elmondják a bíróságon, hogy valóban, Jolika az elmúlt hat hónapban az irodában rontotta a levegőt és látszólag munkát végzett, akkor azt elég nehéz kimagyarázni, hogy ha ezt a munkáltató tagadja.
A munkabér mértékét a legegyszerűbb utalási adatokkal alátámasztani. Ha esetleg havi szinten nem mindig ugyanannyi munkabért került kifizetésre, akkor azok átlagát kell felszámítani.
Ez egyébként mind nagyon szép és elméletben működik is, de a valóság sokszor más.
Sok esetben a munkavállalót adott munkára veszik fel, amelyet elvégez, de nem feltétlenül más munkavállalókkal együtt. Ilyen esetben senki nem tudja bizonyítani, hogy a munkavállaló valóban bármilyen kapcsolatban volt a munkáltatóval.
A munkabér ilyenkor általában készpénzben kerül kifizetésre, amiről a felek semmilyen írásos dokumentumot nem készítenek, így utóbb nem igazolható, hogy mennyi volt a munkavállaló munkabére.
Sok esetben érkeznek hozzánk homályos SMS és e-mail üzenetekkel az ügyfelek, amelyből kiolvasható, hogy van valamilyen kapcsolat a felek között, de a munkaviszony legalapvetőbb tartalmi elemei sem megállapíthatók belőle.
Az önmagában semmilyen bizonyító erővel nem rendelkezik, ha a munkavállaló elküldi a munkáltatónak a saját maga által készített számítást a munkabér tekintetében.
Mi a helyzet a szürke munkával?
A szürke munka, a Mátyás királyos ’hoztam is meg nem is’ meséhez hasonlatos, ilyenkor a munkavállaló be van jelentve, kap is valamennyi adózott bért, de azon túlmenően még egyéb adózatlan juttatásokat is kap. A borítékos módszer.
Rengeteg olyan eset van, amikor a munkavállaló azzal szembesül, hogy a munkaviszonyát megszüntették és az utolsó havi munkabére megfizetésekor a boríték elmarad. Ilyenkor egyébként a munkavállaló jogosan követelheti a feketén keresett bérét, hiszen valójában a munkabére szerves részét képezte az adózatlan összeg.
Nyilván az első kérdés, hogy lehet-e bizonyítani, hogy havi szinten mennyit kapott a munkavállaló borítékban, a másik kérdés, hogy érdemes-e.
Ha valaki azzal fordul a bírósághoz, hogy a feketén szerzett jövedelmét érvényesítse, az nem csak a munkáltatót hozza kellemetlen helyzetbe.
A költségvetési csalás ilyenkor mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán felmerül.
Adott esetben megtörténhet az is, hogy a bíróság megítéli a feketén keresett összeget, mint elmaradt munkabért, majd azzal a lendülettel, mindkét fél ellen feljelentést tesz költségvetési csalás miatt.
Összességében ragaszkodni kell az írásba foglalt munkaszerződéshez. A munkaszerződésben mindig azok az adatok és összegek szerepeljenek, amiben a felek ténylegesen megállapodtak. Utólag nagyon nehéz bizonyítani, hogy a jogviszony más tartalommal jött létre a felek között, ha a szerződés mást tartalmaz.
Ne csak akkor legyen fontos a munkaviszonyunk rendezettsége, amikor már baj van, mert ha későn kapunk észbe, az sok esetben az igényérvényesítésnek is gátat szabhat.
A munkaviszony létrejöttével kapcsolatban itt olvashat részletesebben.