Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Reméljük, hogy ezzel is segítségükre lehetünk az érintett olvasóinknak.
Közlekedés
A közlekedés kaotikus is lehet. Itt olvashat pár olyan történetet, amelyekben a D.A.S. azonnal tiszta helyzetet teremt.
Ügyfelünket a KRESZ 37. § (5) bekezdése alapján 100.000,- Ft közigazgatási bírsággal sújtották az autópálya leállósávjának vélelmezett szabálytalan használata miatt. Ügyfelünk a határozat kézhezvételét követően beadványt terjesztett elő, amelyben előadta a hatóság felé, hogy azért vette igénybe a leállósávot, mert a járműve hibajelzést mutatott. Részletesen kifejtette a történteket és védekezése alapjait. A hatóság Ügyfelünk érveire tekintettel a határozatot nem vonta vissza, hanem kiegészítette a határozat indoklását, de változatlanul fenntartotta, hogy a szabályszegés megvalósult.
Személy szerint különösen szeretem a tavaszt, mert ez az az évszak, amikor már tényleg érdemes kerékpározni, akár közlekedés, vagy a természetben történő kikapcsolódás céljából. Mivel manapság valóban tömegével használják közlekedési céllal is, rendszeresen a kerékpárt, ezért érdemes azt is átbeszélni, hogy egy baleset, vagy egy kerékpárt ért sérülés esetén honnan szerezhet a károsult kielégítést? Ezzel foglalkozik most ez a cikk is.
Ügyfelünk gépjárműve németországi munkahelye telephelyén parkolt, amikor egy árut szállító kamion a pótkocsijának elülső sarkával megakasztotta a bal hátsó sárvédőjét, és összetörte a hátsó lámpáját.
Kevesen tudják, ám a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk az egyes bűncselekményeket csoportosítja - gyakorlatilag témák szerint. Ilyen csoportot képeznek a közlekedési bűncselekmények csoportja is, amelybe több bűncselekmény sorolandó. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy mik is ezek a bűncselekmények és alapesetben mi a kiszabható, legmagasabb büntetési tétel. Fontos kiemelnünk ugyanakkor, hogy ezeknek a bűncselekményeknek általában van minősített esetük is, amikor bizonyos körülmények miatt az alapesetnél magasabb büntetési tétel szabható ki. Jelen cikkünkben azonban csak ezen bűncselekmények tényállására és alapesetire térünk ki.
Napjainkban a gépjármű tulajdonosok és üzembentartók egyre tájékozottabbak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyes kérdéseiről. Van azonban néhány, igen gyakori tévhit, ami még most is makacsul él az emberek fejében. Jelen cikkünk célja, hogy ezen tévhitek közül néhányat eloszlassunk.
Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosításók fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.
Aki gépjárművet használ a Fővárosban, pontosan tudja, hogy milyen nehézkes és költséges a parkolás a belvárosi részeken. Nagyon sok olyan megkeresés érkezik, mely a pakolási díj fizetésének elmaradásával, a mentesüléssel és a pótdíj fizetési kötelezettséggel van összefüggésben. Épp ezért mostani cikkünk aktualitását is ez adta.
Ügyfelünknek kárt okozott egy külföldi rendszámú jármű, amelynek vezetője kitöltötte a szokásos kék-sárga kárbejelentőt, és még a biztosítási kötvényszámát is megadta, ám mint kiderült nem rendelkezett biztosítással. Ügyfelünk a MABISZ-hoz fordult, amely felvette a kapcsolatot a külföldi hatóságokkal, ám azok közölték, hogy a jármű nincs nyilvántartásba véve. A MABISZ ezért megtagadta a kár megtérítését, mondván, hogy amennyiben ismeretlen jármű okoz kárt, úgy csak halálos baleset esetén kötelesek fizetni. Ügyfelünk ekkor hozzánk fordult.
A megkülönböztető fényjelzés használata a közúti közlekedésben résztvevő más járművek megállítására csak akkor jogosít, ha a rendőr a KRESZ-ben előírt módon is jelzi a megállási kötelezettséget. A rendőrségi megállítás szabályai a fokozatosság elvének megfelelően vannak kialakítva, így elvileg a közlekedésben kellő figyelemmel részt vevő járművezetőnek észre kell vennie, hogy meg akarják állítani. Ezt szolgálja a megkülönböztető jelzés, vagyis a kék-piros villogó, illetve a hangszóró, vagy adott esetben a megállításra felszólító felirat. Mivel rendőri jellegű gépjárművel csak jogszabálysértés észlelése esetén vagy rendőri akció során lehet más járművet megállításra kényszeríteni, ezért előre lehet bocsátani, hogy ha valaki azt észleli, hogy meg akarják állítani, akkor annak meg is van az indoka, másfelől nehéz elképzelni olyan szituációt, hogy valaki ne vegye észre ezt a megállítási szándékot.