Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Közlekedés
  • Közlekedési baleset következtében előterjeszthető igények I.

Közlekedési baleset következtében előterjeszthető igények I.

2022. június 14.

kártérítési igény, közlekedési baleset, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás
Egy közlekedési baleset részesének lenni, megrázó élmény, még akkor is, ha különösebben nem sérült meg benne senki. Ebben a cikkben – sok év tapasztalata alapján – azokat a kártérítési igényeket foglaljuk össze, amelyek tipikusan felmerülhetnek a károsulti oldalon. Reméljük, hogy ezzel is segítségükre lehetünk az érintett olvasóinknak.

A közlekedési baleset

A közlekedési balesetekből, így például gépjárművek ütközéséből eredő kártérítési igényeket – egyszerűsítve – a károsult a szerződésen kívüli károkozás és a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti. A kiindulási pont az, hogy a bekövetkezett kártérítési igényt a károsultnak szükséges bizonyítania, legyen szó a követelésének jogalapjáról és összegszerűségéről is. Az, hogy milyen kártérítési tétel merül fel, mindig egyedi megítélés alá esik, tehát nem mindenkinél beszélhetünk ugyanazokról az igényekről. Ebben a tájékoztatóban a legfontosabb és legtipikusabb igényekről lesz szó.

A kártérítési igények

A kártérítési igényeket két nagy csoportba oszthatjuk. Az egyik a személyi sérülés miatt felmerülő sérelemdíj iránti igény, a másik pedig a dologi, azaz a károsult vagyonában bekövetkezett kárigény.

A sérelemdíj iránti igény a károsult személyében bekövetkezett károsodást, személyi sérülést, az azzal összefüggő fájdalmat hivatott kompenzálni. A károkozó jogellenes magatartása következtében – a fenti körben – a sérelemdíj a károsult részére mindenképp jár, azonban e követelés összegszerűsége azonban nehezen meghatározható. Ez utóbbi vonatkozásában mindenképpen terheli a bizonyítási kötelezettség a károsultat, melynek arra kell kiterjednie, hogy például a személyi sérülés, az esetlegesen hosszú gyógytartamú lábadozás, milyen hátránnyal járt az ő életében. Ha esetleg maradandó sérülése keletkezett, akkor az életkörülményei miként változtak meg? Hogy egy picit szemléltessük is mindezt: más összeget követelhet ugyanazzal a típusú sérüléssel egy aktív, fiatal versenysportoló, akinek a mozgása beszűkült, és ezáltal a sportot abba kell hagynia, mint egy idős, azonban a balesetet megelőzően sem igazán aktív személy. Míg az előbbi magasabb, úgy az utóbbi károsult alacsonyabb összegű igényt terjeszthet elő. Az is általános iránymutató lehet, hogy minél súlyosabb a közlekedési balesetből eredő sérülés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a sérelemdíj összege is ezzel arányos mértékben magasabb lesz.

Tudni kell tehát, hogy nincs olyan „lista”, mely megmondja, hogy egy lábsérülésre, vagy egy más problémára mekkora összegű sérelemdíj iránti igény követelhető. Ez tehát sosem kőbe vésett. Ugyanakkor az összegszerűség meghatározásához nagyon sok segítséget jelent, a hatályos bírósági gyakorlat, mely az ügyek nagy számából eredően folyamatosan kapaszkodót jelent a károsultak számára.

Mivel a közlekedési balesetek esetén a károsult az igényét a károkozói felelősségbiztosítóval szemben érvényesíti, ezért kialakult az a gyakorlat, hogy a biztosítók a sérelemdíj meghatározása és az ellátással összefüggésben felmerülő költségek térítésének vizsgálatához orvosszakértői vizsgálatra küldik a károsultat. Ez kifejezetten jellemző, ha komoly személyi sérülést szenvedett a károsult. Önmagában ez a vizsgálat nem „időhúzás” a biztosító részéről, hiszen annak megállapítása, hogy egy sérülés maradandó-e, van-e ennek következtében visszamaradott egészségügyi károsodás, igenis lényeges a sérelemdíj meghatározása során. Emiatt a károsultnak javasolt a körben együttműködnie a biztosítóval. Ugyanakkor, ha esetleg olyan szakvélemény születne, melyet a károsult magára nézve hátrányosnak vél, lehetősége van neki is arra, hogy ő maga is igazságügyi szakértőt bízzon meg az álláspontjának alátámasztására, a biztosítói szakvélemény vitatásra. Érezhető, hogy ez egy hosszú, bonyolult, ugyanakkor a károsult számára igen megterhelő folyamat lehet. Épp ezért e tételek meghatározása és érvényesítése miatt javasolt szakemberhez fordulni.

Cikkünk következő, 2. részében pedig a dologi kárigényekről, ezen belül is a járművet érintő sérülés miatti igényekről lesz szó részletesebben.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Burján Zsuzsanna
  • Kategóriák: Közlekedés
  • Címkék: kártérítési igény, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, közlekedési baleset
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. június 14. ( 9 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés A „whistleblowing” irányelvről
Következő bejegyzés Közlekedési baleset következtében előterjeszthető igények II.

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünk felszolgálóként dolgozott egy neves rendezvényszervező cégnél. A járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva szóban jelezte a munkáltatója a számára, hogy sajnos nem fogják tudni foglalkoztatni, írásban azonban felmondást nem közöltek vele. A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép