A csekket magunknál kell tartani
Az egyik ilyen tévhit, hogy a biztosítás megfizetését alátámasztó csekkszelvényt (hivatalos nevén feladóvevényt) magunknál kell tartani, mert az ellenőrzéskör a rendőrség kérheti tőlünk. Ez az állítás régen igaz volt, azonban egy jogszabály változás következményeként már jó ideje nincs arra szükség, hogy a forgalmiban legyen a feladóvevény. A rendőrség ugyanis közúti ellenőrzés során már elektronikusan, a központi nyilvántartásból kérdezi le azt, hogy az adott gépjármű rendelkezik-e érvényes és hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A jogosítványt és a forgalmi engedélyt azonban még mindig kérheti az eljáró rendőr, így azokat tartsuk magunknál vezetés közben.
A biztosító baleset esetén limit nélkül köteles helytállni
A másik gyakori tévhit, hogy amennyiben balesetet okozunk, úgy a biztosítótársaság minden, általunk okozott kárt köteles megtéríteni. Ezzel szemben azonban a vonatkozó jogszabály tartalmaz egy limitet, ameddig a biztosítótársaságok kötelesek helytállni a károkozó biztosítottjuk helyett. Ez a limit dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határ, míg személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határ.
A biztosító minden, biztosítottja által okozott kárt köteles megtéríteni
A fenti állítás pedig több okból nem állja meg a helyét. Egyrészt a biztosítótársaságok csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkért kötelesek helytállni. Az, hogy mi minősül a gépjármű üzemeltetésének, mindig esetről esetre vizsgálandó. Kifejezetten nagy viták szoktak ebből kialakulni a károsult és a biztosítótársaságok között az úgynevezett ajtó rányitásos balesetek esetén, amikor a kárt azzal okozzák, hogy a gépjármű ajtaját figyelmetlenül nyitják ki, amivel kárt okoznak a parkoló autónak. Röviden összefoglalva szerencsére a bírósági álláspont szerint a gépjármű üzemeltetéséhez a gépjármű elhagyása is hozzátartozik, még akkor is, hogyha a motor már nem jár. Számtalan esetben azonban kérdés lehet, hogy a kárt a gépjármű üzemeltetése során okozták-e. Amennyiben nem, úgy a biztosítótársaságot nem terheli kártérítési felelősség.
A törvény ezen túlmenően tartalmaz egy több elemből álló felsorolást is azon károkról, amelyekre nem terjed ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A teljesség igénye nélkül ilyen károk azok, amik a károkozó gépjárműben keletkeztek, amelyek a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkeztek, amelyek álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkeztek, avagy éppen gépjárműverseny során keletkeztek.
Károkozás esetén a biztosítótársaság fizet, a károkozónak nem kell semmit fizetnie
A fenti mondat igaz a legtöbb, „hagyományos” közlekedési baleset esetén. A károsult fél azonban választhat, hogy kárát a biztosítótársasággal szemben vagy a károkozóval szemben érvényesíti. Persze a legtöbb esetben kézenfekvő a biztosítótársasággal szemben érvényesíteni a kártérítési igényt, azonban ha az adott kárra nem terjed ki a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás, akkor a legtöbb esetben van arra lehetőség, hogy a kárt a ténylegesen okozó személytől követelje a károsult. Ugyanez a helyzet akkor, hogyha az okozott kár meghaladja a jogszabályban rögzített limitet.
A fentieken túlmenően pedig a biztosítótársaságok egyes esetekben támaszthatnak úgynevezett visszkereseti igényt a károkozóval szemben. Ebben az esetben a károsult kárát ugyan a biztosítótársaság téríti meg, azonban lehetőség van arra, hogy a biztosítótársaság utólag azt követelje a tényleges károkozótól. Ilyen eset például ha a kárt a gépjármű vezetője ittas állapotban okozta, ha a vezető nem rendelkezett jogosítvánnyal, vagy éppen ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta.
Ha meghal az üzemben tartó, akkor az örökösök nem használhatják az autót
Az üzemben tartó halála esetén sokan megfeledkeznek a gépjárműről, illetve annak további sorsáról. Amennyiben az üzemben tartó és a tulajdonos két különböző személy volt, úgy az üzemben tartó halála esetén tulajdonos lesz köteles a gépjármű kötelező felelősségbiztosításáról gondoskodni. Amennyiben az üzemben tartó tulajdonos is volt, úgy a gépjármű birtokosának lehetősége van, sőt kötelezettsége is bejelenteni a halál tényét a biztosítótársaság felé. Ebben az esetben a birtokosnak lehetősége van a biztosítás díját tovább fizetni, így a gépjárművet a hagyatéki eljárás időtartama alatt is használhatja. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül azonban rendezni kell a gépjármű további sorsát is, tehát az örökös(ök)nek saját nevükre, új biztosítást kell kötnie.
Bízunk benne, hogy jelen cikkünkben sikerült tisztáznunk néhány gyakori tévhitet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körül. Bizonytalan esetekben pedig jobb a témában jártas szakértők segítségét kérni, mivel az interneten sajnos még manapság is sok helytelen információ lelhető fel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások körül.