A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt követ el az, aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Az elkövető akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Ilyennek bűncselekménynek minősülhet a vasúti fénysorompó akkumulátorainak vagy a jelzőberendezés rézkábeleinek jogtalan eltulajdonítása, melynek következtében a berendezések működésképtelenné válnak. De ilyen bűncselekménynek minősülhet az is, hogyha valaki önkényesen lezár egy útszakaszt, mivel zavarja a háza előtti gépjárműforgalom. Szintén ide sorolható az, hogyha a kötelező haladási irányt jelző táblát 90 fokkal elfordítják, vagy a fényjelző készülék működését megváltoztatják.

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

Ezen bűncselekményt az követi el, aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Az elkövető bűntett miatt akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A fenti tényállást a különböző, ágazati jogszabályok töltik meg tartalommal, ezek azok ugyanis, hogy pontosan mik azok a szabályok, amik megszegése büntetendő. A vasúti közlekedés tekintetében például a vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott Országos Vasúti Szabályzat, míg a vízi közlekedésre nézve a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény és a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. mellékletét képező Hajózási Szabályzat. Kétségtelen, hogy a vasúti, légi, illetve vízi közlekedés egy fokozottan veszélyes terület, egyetlen apróbb szabályszegés vagy figyelmetlenség is követelhet emberéleteket. Éppen ezért kellett jogszabályainknak súlyos, büntetőjogi felelősséget is társítani a szabályok be nem tartásához.

Közúti veszélyeztetés

A fentiek ugyanakkor igazak a gépjárművezetőkre is. Éppen ezért, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, közúti veszélyeztetést követ el. Az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Fontos, hogy ebben az esetben bekövetkezett közlekedési balesetről még nem beszélünk, az elkövető megszegi a közúti közlekedés szabályait és ezzel veszélyhelyzetet idéz elő. Ilyen lehet például ha a sofőr nem adja meg az elsőbbséget a zebrán szabályosan áthaladó gyalogosoknak, baleset azonban nem következik be, mert a gyalogosok szerencsésen elugranak.

Közúti baleset okozása

Közúti baleset okozása bűncselekmény megvalósulása esetén azonban már beszélhetünk konkrét közlekedési balesetről is. Azt, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, emiatt a bűncselekmény miatt fogják felelősségre vonni. Fontos, hogy az elkövető ilyenkor nem szándékosan okoz testi sértést, mert az már más bűncselekményt (testi sértést, esetleg emberölést) valósít meg. a közúti baleset okozása egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Abban az esetben tehát, hogyha a vezető szabályszegése miatt közlekedési baleset következik be és az nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okoz a károsultnak, az elkövetőt közúti baleset okozása miatt fogják felelősségre vonni.

Járművezetés ittas, illetve bódult állapotban

Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, bűncselekményt követ el. Az elkövető vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki pedig a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, szintén bűncselekményt követ el, vétség miatt szintén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Büntetőjogi szempontból ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Bódult állapotban lévő személy pedig az, aki bármilyen olyan szer hatása alatt áll, ami a vezetési képességekre hátrányosan hat. Ez utóbbi kategóriába nem csak a kábítószerek tartozhatnak, hanem akár legálisan beszerzett gyógyszerek is, amennyiben azok hátrányosan hatnak a vezetési képességre.

Járművezetés tiltott átengedése

Bűncselekményt követ el az is, aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi. Az átengedő személy vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A vezetésre egyéb okból alkalmatlan a járművezetést átvevő az a személy, aki – az ittas vagy bódult állapot kivételével – bármely más okból képtelen a jármű biztonságos vezetésére. Önmagában a vezetői engedély hiánya nem teremti meg az alkalmatlanságot, ha a jármű biztonságos vezetésére vonatkozóan ténylegesen megfelelő ismeretekkel és személyes tulajdonsággal rendelkezik. A járművezetésre tényleges alkalmatlanságot jelent például a gyermekkorúság, az elmeállapot miatti beszámítási képesség hiánya, a sérülés, testi fogyatékosság, a betegség, a rosszullét, feltéve, hogy az átengedő az átvevő ezen állapotairól tudomással bír.

Cserbenhagyás

A cserbenhagyás büntetőjogi tényállása szintén a közlekedési bűncselekmények között kapott helyet. Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, cserbenhagyást követ el. A cserbenhagyás csak akkor valósul meg, ha ennél súlyosabb bűncselekményt nem követett el a jármű vezetője. Ebben az esetben vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a jármű vezetője.

Abban az esetben viszont, hogyha a balesetben ténylegesen személyi sérülés is történt, vagy valakinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyhelyzetben van már nem cserbenhagyás, hanem segítségnyújtás elmulasztása valósulhat meg. Az elhatárolás feltétele, hogy a közlekedési baleseti helyzetben ténylegesen van-e olyan személy, aki megsérült, vagy akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, aminek következtében a segítségnyújtási helyzet fennáll, és a segítségnyújtást az elkövető tényállásszerűen elmulasztja. Ha van ilyen személy, akkor az elkövető segítségnyújtás elmulasztásáért vonandó felelősségre.

Jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése

Ezt a bűncselekményt az valósítja meg, aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet. Az elkövető vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ezen tényállás megállapításánál is feltétel, hogy súlyosabb bűncselekmény nem valósulhat meg.

Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.  Aki pedig a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ebben az esetben tehát a büntetési tételekben van aközött különbség aszerint, hogy a járművezetéstől eltiltást milyen eljárásban szabták ki.

Összefoglalás

A közlekedési bűncselekmény elnevezés tehát egy gyűjtő kategória, amibe különböző bűncselekmények tartoznak. Bár a Büntető Törvénykönyv értelmében ezek mindegyike szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, a legtöbb esetben mégse kerül sor szabadságvesztés kiszabására. Ennek oka, hogy a legfeljebb három évig terjedő bűncselekmények esetében a törvény lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve ennél enyhébb büntetést szabjon ki.