Előző cikkünkben arról írtunk, hogy milyen eszközt biztosít a jogi szabályozás a társasházi közgyűlés határozathozatala során kisebbségben maradt tulajdonostársak részére. Jelen cikkünk célja annak bemutatása, hogy a bíróság mellett mely esetekben milyen egyéb szerv ellenőrzi a társaságok jogszerű működését.
Ingatlan
Időjárás okozta károk, kiállhatatlan szomszédok, jogtalan csekkbefizetés és felszólítások…szinte kilátástalan helyzetek megoldásában is segít a D.A.S.!
Sokak előtt ismert probléma, hogy a társasházi együttélés bizony távolról sem konfliktusmentes. Sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy ütköznek a tulajdonosi érdekek és egy-egy kérdésben való döntéshozatal végén lesznek elégedetlen tulajdonostársak. Így értelemszerűen merül fel a kérdés, hogy mit tehetnek, azok a tulajdonosok, akik úgy érzik, hogy a társasház közgyűlése nem megfelelő döntést hozott? Vajon biztosít-e számukra a jogalkotó bármilyen jogorvoslati lehetőséget?
Aki lakásvásárlás előtt áll, bizonyára tudja, hogy mennyi utánajárást, keresgélést igényel megtalálni az igazit, ami teljes mértékben megfelel az igényeinknek, de még a pénztárcánknak is. Ha pedig az ingatlanközvetítő olyan ajánlatot tesz, amitől rögtön leesik az állunk, nem akarjuk elszalasztani a kihagyhatatlan lehetőséget. Emiatt talán gondolkodás nélkül alá is írunk egy általa előre elkészített vételi ajánlatot. De mire is kötelezzük magunkat ezzel? Érdemes odafigyelnünk a buktatókra, hogy a későbbi felesleges jogi hercehurca helyett inkább a lakberendezésen járhasson az eszünk. Következő cikkünkben az ingatlanra kötött vételi ajánlatra vonatkozó szabályokat járjuk körül.
Egy korábbi írásunkban bemutattuk az avultatással kapcsolatos elszámolási anomáliát a lakásbiztosításokkal kapcsolatosan. Ebben a cikkben egy szintén gyakori és csalódást keltő feltételről, az elvárt biztonsági szintről lesz szó. Aki nem olvassa át tüzetesen biztosítása feltételeit az elvárt biztonsági szinttel összefüggésben, sajnos könnyen pórul járhat.
Több mint hárommillió lakásbiztosítási szerződést tartanak nyilván magyarországon. A lakásbiztosítás rendkívül hasznos biztosítási termék, de a körmönfont szerződési feltételek az ingósági károk esetében (is) sok bosszúságot okozhatnak a tisztességes kártérítésben reménykedőknek. A csalódások egyik leggyakoribb kiváltó oka az ingóságok avulásával kapcsolatos probléma.
A T. család régi kis családi komódja a maga kopottságával, kieső lábaival, felhólyagzott műanyag borításával bőven elérte a kihasználhatósági idejét, megérett a lomtalanításra. A család ki is helyezte az ütött-kopott kis bútort a lépcsőházi folyosóra. Jól megvoltak rajta a virágok, gondolták, majd a tavaszi lomtalanításkor kidobják. Ez a cikk nem lakberendezési tanácsadásra vállalkozik, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogyan válhat egy selejtezésre váró bútor - akaratlanul - a család "legdrágább" ingóságává.
Az ingatlanvásárlás nem kis energiát és türelmet igénylő feladat. Amikor már megtaláltuk az igényeinknek leginkább megfelelő lakást és végül a vételárban is sikerült megállapodni már van minek örülni, de a szóbeli megállapodást követően érdemes ébernek lenni és figyelni az alábbiakra.
Akik társasházban élnek, azoknak nem kell bemutatni a lakógyűlések semmihez sem fogható hangulatát, vagyis amit Dante talán méltatlanul hagyott ki a pokol leírásánál. Kicsinyes nézeteltérések, megmondó emberek, és démoni vagy annak vélt közös képviselők. A konfliktusok oka az esetek nagy részében a közös költség, érdemes hát ennek kicsit a hátterére nézni.
Jóllehet a címben szereplő kifejezést a magyar nyelv nem ismeri, az mégis szerepel a cikkben. Ez pontosan kifejezi azt a helyzetet, amikor valamilyen magatartás jogilag nem volna lehetséges, és az mégis megvalósul. Ebben a cikkben azt a jogi értelemben lehetetlen helyzetet vizsgáljuk meg, amikor tulajdonosváltás esetén valaki közmű szerződést kíván kötni egy ingatlanra, de azt megtagadja a szolgáltató. Nézzük meg, hogy ez hogyan lehetséges és hogyan nem.