Hogyan működik a társasház törvényességi felügyelete?

Barnás színű társasházak sora, lépcsővel és kovácsoltvas korláttal, az utcáról fotózva.

Előző cikkünkben arról írtunk, hogy milyen eszközt biztosít a jogi szabályozás a társasházi közgyűlés határozathozatala során kisebbségben maradt tulajdonostársak részére. Jelen cikkünk célja annak bemutatása, hogy a bíróság mellett mely esetekben milyen egyéb szerv ellenőrzi a társaságok jogszerű működését. 

A társasházi törvény alapján a társasház működésének, szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. E körben eljárva a jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház

a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,

b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és

c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

A vizsgálat során a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, ennek keretében kötelesek neki átadni a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumokat, valamint segíteni őt a helyszíni ellenőrzés során.

Amennyiben a jegyző a működés jogszabályba, alapító okiratba, vagy közgyűlési határozatba való ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítása érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a társasház címe szerinti járásbíróság előtt.

A peres eljárásban a bíróság a jegyző keresete alapján

a) megsemmisítheti a közgyűlés jogszabályba vagy alapító okiratba ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve

c) ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait. Ez utóbbi esetben a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani.

A fentiek alapján látható, hogy a jogi szabályozás több lehetőséget is biztosít annak érdekében, hogy a társasházak működése törvényszerű legyen, ami különösen azért is fontos, mert a közösségi együttélés legelterjedtebb formájának tekinthető, melyben fontos mind az egyéni, mind a közösségi jogok védelme.