Az együttélés nem mindig zökkenőmentes. Főleg akkor nem, ha idegenekkel kell egy közösségben élni. A társasház is ilyen közeg és óhatatlan, hogy időszakonként ne alakuljon ki konfliktushelyzet a lakók között. Mostani cikkünkben arra világítunk rá, hogy vajon mit tehet az a tulajdonosi kisebbség, melynek érdekeit esetleg valamilyen társasházi közgyűlési határozat sérti. Ezeket a szabályokat tekintjük most át.

Társasházban élni bizonyos szempontból sokszor bosszantó, míg más aspektusból nézve, akár kényelmes megoldás is lehet. A mostani cikkünkben is egy ilyen helyzetet mutatunk be, mely leginkább a társasházi beázások problémája kapcsán nyújthat eligazítást.

Miért tűnhet jogilag bonyolultnak a társasházi beázásokkal kapcsolatos kárigények?

Nos,

Közös lónak túrós a háta….kezdem minden egyes társasházakról szóló cikkemet. Az együttélés annál nehezebb szokott lenni minél több embernek kell alkalmazkodnia a másikhoz. Vannak emberek, akiknek az alkalmazkodás nem okoz problémát, míg mások a puszta konszenzus gondolatától is ódzkodnak. Pedig ott, ahol több ember él egy nagy fedél alatt sajnos elkerülhetetlen, hogy bizonyos helyzetekben engedjenek a másiknak. Pont a viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban az ott lakók úgynevezett házirendet, megalkotni, amely meghatározza az ott lakóktól az egyes elvárt magatartási formákat.

Amikor az ember új ingatlant vásárol, lehetnek olyan félelmei, hogy az ingatlannak valamilyen rejtett hibája lesz, vagy esetleg nem fogja tudni fizetni a törlesztőrészleteket. Tarthat attól is, hogy hangosak a szomszédok, hullát talál a kertben, a padláson és/vagy a pincében. Ugyanakkor ezen félelmei nem biztos, hogy bekövetkeznek. Lehet, hogy a legjobb fej szomszéd mellé költözünk, a házunk remek állapotban van, a banki hitel belefér a keretbe, és az előző tulaj sem volt sorozatgyilkos.

Az nagyjából már gyökeret vert meg a köztudatban, hogy mindenki köteles a saját portáját rendben tartani. Az viszont nem feltétlenül egyértelmű, hogy mi számít a „saját portánknak”. Meddig terjed az ingatlanunk? Mi az, amit már az önkormányzatnak kell rendben tartania és mit jelent egyáltalán a rendben tartás? Fontos kérdések ezek, mert nagyon súlyos balesetek is kialakulhatnak egy-egy rendetlen lakó magatartása miatt, amely sok esetben még súlyosabb összegek kifizetéséhez vezethet.

Miért fontos, hogy egy ingatlan vásárlása esetén alaposan járjuk körbe, hogy milyen adófizetési kötelezettég társul hozzá? Sokan csak évekkel később szembesülnek vele, hogy az eladó tájékoztatása nem volt megfelelő, vagy egész egyszerűen nem esett szó arról, hogy a vásárolt ingatlan után építményadót kell fizetni. Ez azonban nem mentesíti az adó fizetésére az önkormányzati rendeletben kijelölt személyt az alól, hogy akár visszamenőlegesen kénytelen legyen megfizetni azt.

Aki társasházi közösségben él, az tudja, hogy a havonta fizetendő közös költség a társasház kiadásainak fedezetéül szolgál, annak működésével összefüggő kiadásokat fedezi. Épp ezért a társasházi törvény külön kitér azokra a következményekre, melyek a közös költség nem fizetésével vannak összefüggésben. Mostani cikkünkben is ezekről lesz szó.

Az együttélés nehéz lehet, különösen akkor, ha a szomszéddal egyszerűen sehogy sem lehet kijönni. Hangoskodás, zavarás, mind, mind vitához vezethetnek. Mostan cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy miként lehet megoldani ezeket a problémákat. Gyors megoldást jelenthet az ilyen jogviták rendezésére a birtokvédelmi eljárás, vagy maga a szabálysértési eljárás is. Lássuk a szabályokat! A szomszédjogi jogvitáknak végtelen példája van. Az egyik legjellemzőbb, amikor társasházban lévő szomszédok olyan hangosak, hogy az mások pihenését rendre zavarja, akadályozza. A rendszeres házibulik, vagy hangoskodások pont ilyenek lehetnek.

Ahogyan azzal egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk, a társasházi közös tulajdon értékesítése során a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete pedig azt rögzíti, hogy ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, akkor főszabály szerint csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni.

Ügyfelünk bérbe adta a lakóházát, amelyben a bérlője mintegy 700.000 forintos kárt okozott. Kiköltözését közüzemi tartozások, tönkrement bútorzat, elromlott háztartási gépek kísérték, egész helyiségeket kellett renoválni.