A földtörvény, vagyis kevésbé ismert nevén, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egy különleges törvény, és klasszikus polgári jogi szemmel nehéz megérteni a logikáját. A törvény ugyanis annak érdekében, hogy a mezőgazdasági földek elaprózódását, vagy túlzott koncentrációját, illetve akár azok „elkótyavetyélését” megakadályozza, polgári jogi szemmel nagyon furcsa rendelkezéseket tartalmaz. Korlátozza a földtulajdonosok rendelkezési és hasznosítási jogát is, vagyis korlátok közé szorítja, hogy mennyiért és főleg, hogy kinek adhatjuk haszonbérbe, vagy kinek adhatjuk el a földünket. Természetesen a jogalkotó a fenti célok elérése, és kiemelt érdekek védelme okán hozhat ilyen korlátozásokat, csak a Ptk-hoz szokott jogász szeme megakad az olyan korlátozásokon, mint pl. a helyi gazdabizottság jóváhagyásához kötött adásvétel.
Ingatlan
Időjárás okozta károk, kiállhatatlan szomszédok, jogtalan csekkbefizetés és felszólítások…szinte kilátástalan helyzetek megoldásában is segít a D.A.S.!
Sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor ingatlan jogosulatlan birtoklása, vagy birtoklásának a megsértése kerül szóba. Ilyen esetekben jellemzően előkerül a magánlaksértés kifejezés. Fontos tisztázni azonban, hogy egy ingatlan birtokának a megsértése még nem jelent büntetőjogi értelemben vett magánlaksértést. Nézzük meg, hogy mik a magánlaksértés büntetőjogi tényállásai.
A hűtlen kezelés egy olyan gyakran használt és hallott fogalom, aminek pontos fogalmával kapcsolatban tapasztalataink szerint igen nagy ellentmondások vannak.
Ingatlan eladásakor az eladó számára a legizgalmasabb kérdés jellemzően, hogy minél hamarabb és minél magasabb áron el lehessen adni az ingatlant, míg a vevő esetében a megálmodott ház/lakás, vagy jó befektetés megtalálása mellett a vételár minél alacsonyabbra szorítása a cél.
Társasházban élni lehet áldás vagy éppen átok is. Áldás annak, aki nem akar bajlódni a kertesházzal járó kertápolási munkálatokkal, szeretni a nyüzsgést és még a szomszédjaival is jóban van. A társasházi lét ugyanakkor átok is lehet egy rosszindulatú szomszéd, egy napközben folyton ugató kutya vagy éppen egy dolgát nem megfelelően végző közös képviselő miatt. A társasházak lakóközösségében az egyik legtöbb konfliktust kiváltó kérdés az, hogy mi az, ami elhelyezhető a lépcsőházakban és mi az, ami nem.
Mindig nagyon veszélyes, amikor valaki szakmai tudás nélkül megpróbál viszonylag kis utánajárással kialakítani egy véleményt. Jó eséllyel nincs tisztában az alapokkal, vagy esetleg nem vesz észre valamilyen apró részletet, és téves álláspontra jut. Azt pedig még kellemetlenebb, ha tévedéséről többé már az adott területen képzett szakemberek sem tudják meggyőzni. És ennél is rosszabb az, amikor téves (alapvető hiányosságoktól hemzsegő) nézeteit elkezdi terjeszteni, és más, még nála is kevésbé tájékozott embereket meggyőz róla.
Végrehajtási eljárás az adós számára mindenképp fájó pont. Valamilyen követelés behajtása iránti eljárásnak a végrehajtási eljárás valójában már az utolsó szakasza. Itt tényleg csak arról van már szó, hogy a jogerős és végrehajtható döntés foganatosításáról beszélünk. A követelés végrehajtását pedig az adós vagyonára foganatosítja a végrehajtó, többek között az adót tulajdonában lévő ingatlanra is. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a végrehajtási joggal terhelt ingatlan mikor kerülhet árverés alá és miként kerül annak becsértéke meghatározásra.
Manapság igen gyakori élethelyzet, hogy valaki lakásingatlant ad bérbe, vagy éppen bérlőként használ. Mostani cikkünkben a lakásingatlan bérlei szerződések megszüntetésének módjairól lesz szó.
Mindig igyekszünk felhívni rá az ügyfelek figyelmét, hogy a jogrendszer nem dolgozik szinonimákkal. Vagyis a jogtudományban – ahogy a többi tudományban is – ha valamit máshogy hívnak, az mást is jelent. Ahogy nem mindegy az sem, hogy vírus vagy baktérium, ugyanúgy az sem mindegy, hogy birtokos vagy tulajdonos. Szőrszálhasogatásnak tűnhet, de nem az, hiszen fontos, hogy egyértelmű kifejezésekkel dolgozzon egy jogszabály. Ha szinonimaként használnánk több kifejezést, az csak félreértésekre adna okot. Így is sok problémát okoz a szabályok értelmezése, hát még mennyi baj lenne abból, ha egy adott dolgot többféle névvel illetnénk.
Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül fel az a tulajdonostársak körében, hogy az ingatlan közös tulajdona miként, milyen módon szüntethető meg. Mostani cikkünk is erről szól.