Dóra izgatottan várta, hogy beköltözzön első saját albérletébe. A lakás minden szempontból megfelelt az igényeinek: egyáltalán nem volt drága, és az új munkahelyére is negyedóra alatt beért kerékpárral. Azonban a késő őszi hónapok kezdetével furcsa, kellemetlen tüneteket tapasztalt magán, amiknek semmi közük sem volt az influenzaszezonhoz.

A jószomszédi viszony áldás. Ellenkező esetben sorozatos vitákból és akár apró-cseprő ügyekből is komoly jogviták keletkezhetnek. Ennek tipikus példája a szomszédhoz áthajló fa ága, vagy a lehulló gyümölcs sorsa.

Az együttélés nehéz, különösen akkor, ha a szomszéddal sehogy sem lehet kijönni. A kijárási korlátozás, amikor sokan arra kényszerültek, hogy otthonukban maradjanak, esetleg még egy lapáttal rátehetett az elmérgesedett viszonyra. Gyors megoldást jelenthet a felszíni jogviták rendezésére a birtokvédelmi eljárás. Ennek rendelkezéseit nézzük most át.

A lakásunk felett zajló felújítás sok kellemetlenséggel jár, ugyanakkor a tulajdonos elvitathatatlan joga. Egyúttal a mi érdekünk is, hogy az épület, amiben élünk, részeiben és összességében is jó állapotban legyen. Természetesen a felújítás során is be kell tartani a szomszédok szükségtelen zavarásának tilalmára vonatkozó szabályokat. Így jogos elvárás a szomszédok részéről, hogy azokban a napszakokban, amikor már zavarja a pihenést a munkálatok zaja, kerüljék azt.

Társasházban élőket sok esetben bosszantja a társasházi döntéshozatal kiszámíthatatlansága vagy elmaradása. Különösen bosszantó lehet, ha a saját tulajdonunk kerül veszélybe a társasház hanyagsága miatt, például abban az esetben, ha a közös tulajdonon kellene munkálatokat elvégezni, hogy a külön tulajdonban ne keletkezzen kár. Legyen szó akár beázásról, akár megbomlott tetőről, elkorhadt csövekről, kötelesek vagyunk a végtelenségig várni, ha a közgyűlés nem dönt?

Lassan esedékes a társasházakban is az éves közgyűlések megtartása. Ugyanakkor a mostani koronavírus adta helyzetben nem a legbölcsebb megoldás, ha ezek a közgyűlések személyes részvétellel kerülnek megtartásra. Mi lehet a megoldás?

A nagyvárosi lakóközösségek egyik tipikus szerveződési, intézményes formája a társasház. Emellett azonban az együttműködés egyéb formáinak kialakítására is van lehetőség. Az egyik ilyen szerveződési lehetőség a lakásszövetkezet alapítása. Jelen cikkünkben azokat a szabályokat ismertetjük, amelyek segítségével lakásszövetkezetet lehet alapítani.

Többen találkozhattunk már a szolgáltató által előre bejelentett áramkimaradással; ilyen esetekben a további károsodások megelőzése érdekében tanácsos háztartási készülékeinket átmenetileg kikapcsolni. De mit kezdjünk a váratlan áramszünetekkel?

Zoltán egy három épületből álló társasház második emeletén talált rá a számára ideális otthonra. A lakáshoz hatalmas terasz, külön tároló és egy gépjárműbeálló is tartozott a 100 férőhelyes mélygarázsban. Utóbbi a gyakorlatban azt jelentette, hogy Zoltán a mélygarázs, mint közös tulajdon egy meghatározott eszmei hányadát fogja megvásárolni. Az eladó készséggel tájékoztatta Zoltánt arról, hogy a lakáshoz a 11-es számú beálló tartozik, ennek alátámasztására bemutatta az általa korábban a beruházóval kötött adásvételi szerződést, melyben ez rögzítve volt. Zoltán kérte, hogy ezt az általuk kötött adásvételi szerződésbe is foglalják bele.

Ügyfelünk lakóházában a szeszélyes nyári időjárás komoly károkat okozott: egy augusztusi viharos erejű szél nem csupán a tetőt, de a villanyvezetéket is számottevően megrongálta.