Gyakori, hogy a társasházban valamelyik tulajdonostárs átalakításokat végez a külön tulajdonú ingatlanában. Az ilyen felújításokat szabályozó jogi környezet friss változásokon ment át. Korábban az építkezéshez a közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát kellett beszerezni, jelenleg azonban már a közgyűlés határozata is szükséges lehet hozzá.

Az elmúlt hónapban fontos változás történt a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek tárolása kapcsán. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) ugyanis kiegészült egy szabállyal, miszerint a jegyzőnek komoly szerepe lesz annak megállapításában, hogy egy ingatlan alkalmas-e teherautók tárolására.

Ügyfelünk 1986 óta bakterként dolgozott a vasútnál. 1988-ban a vasút szolgálati lakást utalt ki ügyfelünk részére. A megállapodás alapján Ügyfelünk a munkaviszonya fennállása alatt, mint bérlő, ezt követően mint használó lakhat az ingatlanban. A hosszú évek alatt a vasút semmilyen támogatást nem adott az ingatlan felújítására, karbantartására, sőt az Ügyfél által kezdeményezett fürdőszoba kiépítését sem engedélyezte, annak ellenére, hogy Ügyfelünk vállalta az azzal felmerülő költségeket. Bár éveken keresztül azzal hitegették, hogy az ingatlant megvásárolhatja, végül ezirányú igényét 2010-ben végleg elutasították.

Ingatlanok eladása, illetve vétele során gyakran felmerül a kérdés, vajon az adott ingatlan vonatkozásában van-e arra bárkinek elővásárlási joga. Amennyiben pedig az ingatlanra vonatkozóan van elővásárlási joggal rendelkező személy, további nehézséget jelent, hogy pontosan miként kell helyesen eljárni az adásvétel során.

Ügyfelünk egy balatoni ingatlan tulajdonosa. A nyári viharok következtében több üveglapja megrepedt, azokat kicseréltette és számlával igazolta az elvégzett munkákat. Fennálló lakásbiztosítási kötvénye alapján a biztosító azonban csak a benyújtott számla 25%-át térítette meg. Arra hivatkozott, hogy korábban 1-2 üveglap már törött volt. Ügyfelünk ezt vitatta, és Társaságunkhoz fordult jogvédelemért.

Aki ingatlan vásárlás előtt áll, annak sok későbbi fejfájást megspórolhat, ha az ajánlattétel előtt alaposan áttekinti a kinézett ingatlan tulajdoni lapját. Bejegyzésünkben azt részletezzük, hogy pontosan mi derül ki az iratból, és milyen adatok ellenőrzése nem maradhat el a vizsgálat során!

Ingatlan vásárlásakor meghatározó élmény, amikor először lépünk be a kiszemelt lakásba, házba. Sokan már ekkor azonnal tudják, hogy az elképzeléseiknek megfelelő-e, míg mások nagy hangsúlyt fektetnek a lakás műszaki állapotának átnézésére és ellenőrzésére, csak ezt követően hozzák meg a döntésüket.

Sok ügyfelünk fordul hozzánk az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan bérbeadásával, használatával összefüggő kérdésekkel, melyből látható, hogy sok a gyakorlati bizonytalanság, amikor közös tulajdonú ingatlanról van szó. Bejegyzésünkben a közös tulajdonnal kapcsolatos főbb szabályokat mutatjuk be.

Ügyfelünk bérlőként aláírt egy határozott idejű lakásbérleti szerződést, és a szerződéses határidő idén március elején lejárt. A bérbeadó jelezte, hogy az ügyféllel felmerült kommunikációs problémák, és időszakos (bár ritka) fizetési késedelmek miatt nem kívánja a továbbiakban fenntartani a jogviszonyt, és felszólította az ügyfelet arra, hogy hagyja el az ingatlant a határozott idő lejártával.

Akik ingatlan eladás előtt állnak, sok esetben az ezzel járó feladatok alóli mentesülés érdekében ingatlanközvetítőt bíznak meg. A nagy ingatlanközvetítői hálózatoknak előre megszerkesztett megbízási szerződés mintájuk van, azonban minden esetben érdemes rászánni az időt, hogy a szerződéses feltételeket alaposan átolvassa a lakástulajdonos.