Mindig nagyon veszélyes, amikor valaki szakmai tudás nélkül megpróbál viszonylag kis utánajárással kialakítani egy véleményt. Jó eséllyel nincs tisztában az alapokkal, vagy esetleg nem vesz észre valamilyen apró részletet, és téves álláspontra jut. Azt pedig még kellemetlenebb, ha tévedéséről többé már az adott területen képzett szakemberek sem tudják meggyőzni. És ennél is rosszabb az, amikor téves (alapvető hiányosságoktól hemzsegő) nézeteit elkezdi terjeszteni, és más, még nála is kevésbé tájékozott embereket meggyőz róla.

Végrehajtási eljárás az adós számára mindenképp fájó pont. Valamilyen követelés behajtása iránti eljárásnak a végrehajtási eljárás valójában már az utolsó szakasza. Itt tényleg csak arról van már szó, hogy a jogerős és végrehajtható döntés foganatosításáról beszélünk. A követelés végrehajtását pedig az adós vagyonára foganatosítja a végrehajtó, többek között az adót tulajdonában lévő ingatlanra is. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a végrehajtási joggal terhelt ingatlan mikor kerülhet árverés alá és miként kerül annak becsértéke meghatározásra.

Manapság igen gyakori élethelyzet, hogy valaki lakásingatlant ad bérbe, vagy éppen bérlőként használ. Mostani cikkünkben a lakásingatlan bérlei szerződések megszüntetésének módjairól lesz szó.

Mindig igyekszünk felhívni rá az ügyfelek figyelmét, hogy a jogrendszer nem dolgozik szinonimákkal. Vagyis a jogtudományban – ahogy a többi tudományban is – ha valamit máshogy hívnak, az mást is jelent. Ahogy nem mindegy az sem, hogy vírus vagy baktérium, ugyanúgy az sem mindegy, hogy birtokos vagy tulajdonos. Szőrszálhasogatásnak tűnhet, de nem az, hiszen fontos, hogy egyértelmű kifejezésekkel dolgozzon egy jogszabály. Ha szinonimaként használnánk több kifejezést, az csak félreértésekre adna okot. Így is sok problémát okoz a szabályok értelmezése, hát még mennyi baj lenne abból, ha egy adott dolgot többféle névvel illetnénk.

Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül fel az a tulajdonostársak körében, hogy az ingatlan közös tulajdona miként, milyen módon szüntethető meg. Mostani cikkünk is erről szól.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték okozott lakástüzet egy miskolci panelházban, amelynek indításával egy 16 éves fiatal fiút gyanúsít a rendőrség. Egy lakástűz azonban nem csak abban az épületben okozhat károkat, amelynek területén a lángok felcsaptak, a tűz és az oltás során is károsodhatnak a szomszédos ingatlanok is. Mit tehetnek a szomszédos, vétlen ingatlanok tulajdonosai? Élhetnek-e és kivel szemben kártérítéssel?

Több vita is adódik az ingatlan bérleti jogviszonyokból eredően. Leginkább az elszámolással, a felek jogaival és kötelezettségeivel, valamint a bérleti szerződés megszüntetésének módjával összefüggésben állnak fenn ezek a problémák. Mostani cikkünkben a bérleti szerződés megszüntetésével kapcsolatos rendelkezésekről ejtünk néhány szót.

Az együttélés nem mindig zökkenőmentes. Főleg akkor nem, ha idegenekkel kell egy közösségben élni. A társasház is ilyen közeg és óhatatlan, hogy időszakonként ne alakuljon ki konfliktushelyzet a lakók között. Mostani cikkünkben arra világítunk rá, hogy vajon mit tehet az a tulajdonosi kisebbség, melynek érdekeit esetleg valamilyen társasházi közgyűlési határozat sérti. Ezeket a szabályokat tekintjük most át.

Társasházban élni bizonyos szempontból sokszor bosszantó, míg más aspektusból nézve, akár kényelmes megoldás is lehet. A mostani cikkünkben is egy ilyen helyzetet mutatunk be, mely leginkább a társasházi beázások problémája kapcsán nyújthat eligazítást.

Miért tűnhet jogilag bonyolultnak a társasházi beázásokkal kapcsolatos kárigények?

Nos,

Közös lónak túrós a háta….kezdem minden egyes társasházakról szóló cikkemet. Az együttélés annál nehezebb szokott lenni minél több embernek kell alkalmazkodnia a másikhoz. Vannak emberek, akiknek az alkalmazkodás nem okoz problémát, míg mások a puszta konszenzus gondolatától is ódzkodnak. Pedig ott, ahol több ember él egy nagy fedél alatt sajnos elkerülhetetlen, hogy bizonyos helyzetekben engedjenek a másiknak. Pont a viták elkerülése miatt szoktak a társasházakban az ott lakók úgynevezett házirendet, megalkotni, amely meghatározza az ott lakóktól az egyes elvárt magatartási formákat.