„Közműködés-képtelenség”

Egy fiatal pár gondterhelten, kanapén ülve, papírt tart a kezében.

Jóllehet a címben szereplő kifejezést a magyar nyelv nem ismeri, az mégis szerepel a cikkben. Ez pontosan kifejezi azt a helyzetet, amikor valamilyen magatartás jogilag nem volna lehetséges, és az mégis megvalósul. Ebben a cikkben azt a jogi értelemben lehetetlen helyzetet vizsgáljuk meg, amikor tulajdonosváltás esetén valaki közmű szerződést kíván kötni egy ingatlanra, de azt megtagadja a szolgáltató. Nézzük meg, hogy ez hogyan lehetséges és hogyan nem.

A téma szempontjából közmű szerződésen nem csak a víz-, csatorna-, gáz-, áram-, szemétszállítás közüzemi szerződéseit, hanem a vezetékes telefon-, internet szolgáltatási szerződéseket is érthetjük. Amikor valaki új ingatlanba költözik vagy új ingatlant vásárol, örököl, azt ajándékba kapja vagy más jogcímen válik tulajdonossá, haszonélvezővé, akkor a legtöbb ember számára az első teendők között merül fel a közművek átíratása vagyis a fogyasztó személyének megváltoztatása.

Sok esetben a leendő új fogyasztónak vagy fogalma sincs az előző fogyasztó(k) felhalmozott tartozásáról vagy e tekintetben félrevezették, de szép számmal akadnak olyanok is, akik ismerik az eladó ill. az előző fogyasztó és a szolgáltató között fennálló elszámolási vitát. Meglepő, de sokan úgy gondolják, hogy a szerződéskötésre csak azt követően kerülhet sor, hogy a korábbi tartozás kiegyenlítésre került, ezért sokan kifizetik a szolgáltató követelését, azaz másnak a tartozását. Az önkéntes megfontolásból eredő tartozás-átvállalás jogilag nem tilalmazott, jóllehet teljesen szükségtelen. Ahhoz ugyanis, hogy az adott ingatlan új tulajdonosa vagy új bérlője fogyasztói szerződést kössön, nem kell helytállni mások tartozásáért. Ilyen esetben ugyanis tiszta lappal új jogviszony jön létre, az új fogyasztó nem az előzőnek a „jogutódja”. Aki más helyett önként kifizetett valamilyen tartozást, ezen személytől utóbb visszakövetelheti vagy beszámíthatja pl. a hátralékos vételár részletbe.

Az az eset azonban, amikor a szolgáltató szabja feltételül a tartozás kiegyenlítését, már jogilag is elítélendő és jogalap nélküli gazdagodáshoz vezet, amellyel a szolgáltatónak el kell számolnia a fogyasztó felé. A szolgáltatókat ugyanis szerződéskötési kötelezettség terheli, ami alól csak jogszabályi kivétel esetén térhetnek el. A szerződéskötés vagy szolgáltatás további nyújtása megtagadásának eseteit jogszabály és a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazhatja. Ezekben azonban nem szerepelhet olyan kitétel, hogy az új tulajdonos egy vadidegen személy (cég) által felhalmozott díj-, kötbér hátralék megfizetése ellenében válhat fogyasztóvá. Aki a gyakorlatban mégis ilyet tapasztal, forduljon panaszával a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, ill. távközlési szolgáltatások esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz.