Optimális esetben a felek még az élettársi (jog)viszonyuk alatt, de legkésőbb annak megszűnése után közös megállapodással rendezni tudják a közösen használt ingatlan további használatának kérdését.
Ingatlan
Időjárás okozta károk, kiállhatatlan szomszédok, jogtalan csekkbefizetés és felszólítások…szinte kilátástalan helyzetek megoldásában is segít a D.A.S.!
Ingatlanra haszonélvezet többféleképpen alapítható, melynek egyik lehetősége a szerződéskötés. Ugyanakkor sok esetben az elhunyt tulajdonos házastársát megillető haszonélvezeti jog alapján kell a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek az ingatlannal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztania.
Napjainkban sajnos egyre gyakoribbak a válások. Egyes statisztikai számítások szerint minden 10. felnőtt ember elvált a házastársától. Ilyenkor számos jogi vetületű kérdés merül fel a felek között, mint például kié legyen a gyermek feletti felügyelet joga? Ki maradjon a lakásban és hogyan osszák meg az együttélés alatt keletkezett vagyont? Jelen cikkünkben a közös használatú lakásra vonatkozó jogi szabályozást és lehetőségeket ismertetjük.
Általános társadalmi jelenség, hogy egyre többen élnek albérletben a lakóhelytől eltérő városban történő munkavállalás és tanulmányok végzése céljából. A piaci kereslet és kínálat nagyjából kiegyenlítődik, azonban sajnos előfordul, hogy valaki bérbeadóként egy előre nem láthatóan rossz választást hoz és egy olyan személynek adja ki a lakását, aki a beköltözést követően nem fizeti meg a bérleti díjat.
Az állami támogatással vásárolt vagy épített ingatlanok tulajdonosai általában hosszú távra tervezve vágnak bele az adásvételbe, építkezésbe. Legyen szó a köznyelvben szocpolként elterjedt lakáscélú támogatásról, vagy a CSOK-ról, közös bennük, hogy az ingatlanra az állam javára szóló jelzálogjog, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be.
Ügyfelünk ingatlanán kárt okozott a szomszéd épületben keletkezett csőtörés miatt kiáramló víz. Ügyfelünk rendelkezik lakásbiztosítással, azonban a saját biztosítója úgy gondolta, hogy a kárt a szomszédos épület lakásbiztosítója köteles megtéríteni.
A társasházakban egyszerre több család éli a mindennapjait és fontos, hogy az együttélés bizonyos kereteket kapjon. Hatnál több lakás esetén a társasház köteles kialakítani a szervezeti-működési szabályzatát, melynek elengedhetetlen tartalmi eleme a házirend. Előfordul azonban, hogy a lakók egy 10 vagy akár 20 évvel ezelőtt elfogadott szabályhoz vannak kötve, ami már több pontban elavult. Mit tudunk tenni lakóként, hogy naprakésszé tegyük a házirendet? Alábbi cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Gyakori tévhit, hogy a tulajdonostársakat feltétlen elővásárlási jog illeti meg a társasházban található másik lakás értékesítése esetén. A Polgári Törvénykönyv azonban csak osztatlan közös tulajdon esetén biztosít a tulajdonostársaknak elővásárlási jogot. A társasházakról szóló törvény rendelkezése szerint azonban az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási és előbérleti jog is létesíthető. Amennyiben tehát a lakótársak elővásárlási jogot kívánnak alapítani a házban található lakásokra, az alapító okiratban rendelkezhetnek erről. Az alapító okirat módosítására természetesen a társasház alapítását követően is van lehetőség valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával.
Előző cikkünkben arról írtunk, hogy milyen eszközt biztosít a jogi szabályozás a társasházi közgyűlés határozathozatala során kisebbségben maradt tulajdonostársak részére. Jelen cikkünk célja annak bemutatása, hogy a bíróság mellett mely esetekben milyen egyéb szerv ellenőrzi a társaságok jogszerű működését.