Sokszor, sok helyen beszéltünk, adtunk már iránymutatást arról, hogy a termékek hibás teljesítéséből eredő vásárlói igények milyen módon és formában érvényesíthetőek. Most egy olyan jogintézménnyel foglalkozunk, mely nem kizárólag az eladóval, hanem magával a gyártóval szembeni igényérvényesítést teszi lehetővé.

Cikkünk előző részében a hibás teljesítés keretein belül a jótállás és a kellékszavatosság jogintézményét tekintetük át. Ezek az igények elsősorban az eladóval szembeni követelésről és általa történő helytállásról szólnak. A termékszavatosság azonban valami más.

A legtöbb fogyasztó szerencsére tisztában van azzal, hogy ha egy termék, amit megvásárolt elromlik, akkor kellékszavatossági, vagy jótállási igényt érvényesíthet. Az is sok tudatos fogyasztó által ismert tény, hogy nem csak a kereskedőtől, hanem a gyártótól is követelhetjük a termék kicserélését, kijavítását. Ez a termékszavatosság intézménye, ami kvázi átugorja a kereskedőt, és annak ellenére, hogy a fogyasztó nem került a gyártóval közvetlen szerződéses jogviszonyba, mégis lehetővé teszi az igényérvényesítést.

Amennyiben egy vállalkozástól megvásárolt termékről kiderül, hogy hibás, a fogyasztó egy szempillantás alatt kérdések vagy éppen elhárító kifogások egész garmadájával találkozik. Visszakaphatom az árat, vagy kicserélik azonnal a terméket? Kit terhel a bizonyítás kötelezettsége? Lényeges, hogy használt vagy új dologról beszélünk? Jelen cikkünkben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresünk választ.

Ügyfelünk egy olyan vezeték nélküli töltőeszközt vásárolt, amely olyan mobiltelefonokat is alkalmassá tesz a vezeték nélküli töltésre, amelyek egyébként arra nem képesek. Egy külön töltő adaptert szükséges a mobiltelefon töltőnyílásához csatlakoztatni, amely a vezeték nélküli töltőegységgel kommunikál, így biztosítja a szükséges áramfelvételt és a megfelelő töltést.

Ügyfeleink körében is egyre népszerűbb interneten keresztül vásárolni. Kényelmes, gyors, bármikor elérhető és könnyen meggondolhatja magát a fogyasztó. Az előnyök mellett azonban nem árt, ha tudatos vásárlóként tekintünk a netes vásárlásokra és tájékozódunk.

Az ünnepeket övező vásárlási láz következménye, hogy ezt az időszakot általában a hibás termékekkel kapcsolatos ügyintézés követi. Olyan szavakkal találkozhatunk, mint jótállás vagy szavatosság. De mit is jelentenek ezek? És vásárlóként mit kell bizonyítanom? Segítünk kikászálódni az útvesztőből!

Az internetes szerződések esetén fennálló elállási jog széles körben ismert, de bizonytalanságok és tévhitek a mai napig keringenek róla. Sokan még mindig úgy tudják, hogy az elállás határideje 8 nap, holott már évek óta 14 nap áll a rendelkezésünkre, ha utólag gondoltuk meg magunkat.

A tömegtermelésből és az áruházak polcain kínálkozó széleskörű választékból eredően szükségszerűen növekednek bizonyos kockázatok a fogyasztókra nézve. Az európai jogalkotási tendenciákat követve a hazai jog is ismeri az úgynevezett termékfelelősséget, mely a gyártót kötelezi a hibás termékkel összefüggésben keletkezett károk megtérítésre. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos szabályok alapjait tekintjük át.

Egy nagyobb értékű informatikai eszköz vagy háztartási gép megvásárlása esetében kellemetlen, amikor a kötelező jótállási idő elteltével hibásodik meg a termék, vagy egyszerűen csak a fogyasztó önhibája miatt tönkremegy. Ezekre a tipikus esetekre is van megoldás, mely a termékbiztosítás vagy kiterjesztett garancia körében keresendő.