Először is, ha természetes személyként (és nem cégként) kereskedőtől vásárolunk, például bemegyünk a Media Marktba és veszünk egy televíziót, az eladó szavatossággal tartozik a termék kapcsán. Ha új terméket veszünk, két évig, használt árú esetén, illetve ha nem úgynevezett fogyasztói szerződésről beszélünk, hanem például magánszemély szomszédok közötti adásvételről vagy cégek közötti ügyletről, egy évig áll fenn e jogosultságunk. A jótállás pedig lehet kötelező vagy önkéntes. A kötelező egyéves jótállást jogszabály írja elő, amikor is a fenti példához visszanyúlva magánszemélyként elektronikai áruházban veszünk 10 000 Ft feletti, új, úgynevezett tartós fogyasztásra szánt terméket. Például sütőt, vízforralót. Az önkéntes, például 3 éves jótállást pedig a gyártó ajánlja fel, a minőséget garantálva.

Összegezve, a jótállás többletjogosultságot jelent a szavatossághoz képest. De bármelyikről is legyen szó, elsősorban kijavítást, kicserélést, másodsorban árleszállítást kérhetünk, végső soron pedig akár el is állhatunk a szerződéstől, ha a hiba nagysága azt indokolja, mert például a meghibásodott telefont megjavítani nem lehet, gyártási hiba miatt pedig nem várható eredmény a cserétől sem.

De lássuk, ki mit bizonyít!

Jótállás esetén az eladónak szükséges bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Mert például a vevő a turmixgéppel nem csupán élelmiszert igyekezett pépessé zúzni.

Szavatosság esetén pedig, az általános szabályok szerint, a vevő bizonyít. Azonban, ha a fent említett fogyasztói szerződéssel állunk szemben, az első 6 hónapban felismert hibát az ellenkező – eladó által történő – bizonyításig úgy kell tekinteni, mintha már az adásvételkor is fennállt volna.