Fogyasztóvédelem

Vásárlás után milyen jogok illetnek meg minket? Az alábbi esetek elolvasása, biztosan előnyére szolgál mindenkinek!

Egy fiatal öltönyös férfi tankolja az autóját.
Ügyfelünk vadonatúj, benzinüzemű Nissan gépjárművet vásárolt egy kereskedésben. A gépjárműhöz mellékelt katalógus szerint a jármű várható vegyes fogyasztása nem éri el a 6 litert. Ő azonban jármű használata során azt tapasztalta, hogy az kb. 10 liter üzemanyagot fogyaszt el 100 kilométerenként.
Online fizetés: a képen egy laptopot, egy telefont és egy bankkártyát láthatunk, amelyet kézben tartanak.
Ügyfelünk egy webáruházból rendelt terméket, melyet előre utalással ki is fizetett. Később sajnálattal tapasztalta, hogy a megrendelt áru a vállalt határidő belül nem érkezett meg. Érdeklődésére, megkereséseire az üzlet nem reagált, ezért segítséget kért.
A képen egy férfi autót vásárol egy férfi kereskedőtől. A kereskedő átadja a kulcsot az új tulajdonosnak.
Gábor megbízható, dolgos családapaként feleségével úgy döntött, a családbővülés miatt a kicsi kocsit nagyobbra cseréli. Ki is nézett egy autókereskedést, ahol egy napsütéses szombati napon rátalált az új „családtagra”, s már új négykerekűjével igyekezett haza.

Csalogató reklámok

A képen egy gyógyszeres doboz, kapszulák és mérőszalag látható.
Hová fordulhatunk, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal találkozunk?

Korábban írtunk arról, mi a fogyasztóvédelmi hatóság álláspontja azon termékekkel kapcsolatban, melyet a vállalkozás tévedésből vagy technikai hiba folytán irreálisan alacsony áron hirdet meg, majd utóbb az eredeti árat kéri a fogyasztótól. Most azt tekintjük át, milyen egyéb problémás reklámokkal találkozhatunk az európai gyakorlat alapján.
Egy nő egy bevásárlókosarat tol és okostelefont tart a kezében. Az online vásárlást szimbolizálja.
Ügyfeleink körében is egyre népszerűbb interneten keresztül vásárolni. Kényelmes, gyors, bármikor elérhető és könnyen meggondolhatja magát a fogyasztó. Az előnyök mellett azonban nem árt, ha tudatos vásárlóként tekintünk a netes vásárlásokra és tájékozódunk.
Egy munkásember a zsebébe csúsztat egy pénzköteget.
Ügyfelünk 2018.03.03. napján rendelt egy bejárati ajtót, illetve 2018.03.10. napján egy szekcionált garázskaput egy vállalkozástól. A két termékre előlegként Ügyfelünk körülbelül 300 ezer forintot fizetett meg. A termékek megrendelésekor Ügyfelünk szóban azt a tájékoztatást kapta, hogy a termékek szállítására várhatóan 3-4 héten belül kerül majd sor.
Okostelefonok vannak kiállítva egy boltban.
Az ünnepeket övező vásárlási láz következménye, hogy ezt az időszakot általában a hibás termékekkel kapcsolatos ügyintézés követi. Olyan szavakkal találkozhatunk, mint jótállás vagy szavatosság. De mit is jelentenek ezek? És vásárlóként mit kell bizonyítanom? Segítünk kikászálódni az útvesztőből!
A képen egy villanyóra szerepel.
A havonta érkező áramszámla és a kikapcsolással fenyegető nemfizetés miatt kevésbé látványos és gyakori beszédtéma, hogy az áramszolgáltatónak is vannak kötelezettségei a fogyasztóval szemben. A fogyasztó és a szolgáltató között szerződéses jogviszony jön létre, ezen közüzemi szerződés alapján az áramszolgáltató legfőbb kötelezettsége az, hogy megfelelő minőségben szolgáltasson áramot.
Egy nő egy csomagot nyit ki sniccerrel.
Személyre szabott hirdetések tömkelegével találkozunk nap mint nap, amelyek mind vásárlásra ösztönöznek. Nem csoda, hogy az online szerződéskötések száma folyamatosan növekszik. A vállalkozások számára az internetes értékesítés költséghatékonyabb, illetve lehetőséget nyújt a kis- és középvállalkozások számára, hogy terjeszkedjenek. A vásárló számára pedig az elérhető termékválaszték gyakorlatilag a végtelenre bővül, hiszen nincs olyan, amit ne rendelhetnénk meg online.
Egy fiatal nő a boltban egy szürke pulcsit és annak az árát nézegeti.
Fontos fogyasztóvédelmi előírás, miszerint a megvételre kínált áru vagy szolgáltatás eladási ára tekintetében a fogyasztókat írásban, egyértelműen, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve kell tájékoztatni. A termék eladási áraként, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására.