Ügyfelünk egy 10 éves használt gépkocsit vásárolt tavaly nyáron. Zoltánnak azért tetszett meg a jármű, mert egy megbízható márka jól sikerült szériájának darabja volt, futásteljesítménye nem irreálisan alacsony, de elfogadható nagyságrendű. A biztonság kedvéért az átvételt követően is alaposan átvizsgáltatta a járművet, a szerviz azokat a kopó alkatrészeket, amiknél szükségesnek mutatkozott, ki is cserélte.

Gyakran előfordul a mindennapi életben, hogy egy termék hibáját felfedezzük, és az eladótól kérjük annak kijavítását, vagy amennyiben ez lehetséges, a termék kicserélését. Leggyakrabban talán a használtautó vásárlásakor szembesülünk olyan jellegű hibával, amelynek kijavítását már biztosan nem szeretnénk saját zsebből megoldani. Ugyanakkor mind az eladók, mind a vevők fejében gyakori tévhitek élnek, amikre szeretnek egymással szemben hivatkozni. Sajnos ezek a tévhitek megnehezítik a jogviták rendezését és azt a hamis illúziót adják az adott félnek, hogy neki van igaza. Holott egy kicsit nagyobb odafigyeléssel, fejlettebb igazságérzettel és egy kis rugalmassággal a tévhitek felismerhetőek, és a jogviták elkerülhetőek lennének.

A legtöbb fogyasztó szerencsére tisztában van azzal, hogy ha egy termék, amit megvásárolt elromlik, akkor kellékszavatossági, vagy jótállási igényt érvényesíthet. Az is sok tudatos fogyasztó által ismert tény, hogy nem csak a kereskedőtől, hanem a gyártótól is követelhetjük a termék kicserélését, kijavítását. Ez a termékszavatosság intézménye, ami kvázi átugorja a kereskedőt, és annak ellenére, hogy a fogyasztó nem került a gyártóval közvetlen szerződéses jogviszonyba, mégis lehetővé teszi az igényérvényesítést.

Ügyfelünk 2019 augusztusában vett egy mosógépet, két év jótállással. A vásárolt készüléke azonban idén februárban meghibásodott. Ügyfelünk jelezte a hibát, A szerviz szakemberei megvizsgálták a gépet, majd elvitték, hogy megjavítsák. A mosógép javítása azonban nem történt meg 15 napon belül, az elhúzódó javításra tekintettel pedig a készülék cseréjét kérvényezték.

Az utóbbi időben sokaknak okozott kellemetlenséget, hogy a mobiltelefon szolgáltató azt jelezte, a nem szabályos roaminghasználat miatt felmondja a szerződést a fogyasztóval. Előfordulhat ez?

Mindennapjaink során rengeteg visszterhes jogügyletet bonyolítunk le, anélkül, hogy észrevennénk (boltba megyünk, ételt rendelünk, online webshopban böngészünk, vagy adott esetben csereberélünk egymás közt dolgokat). Ezért szinte mindenki tisztában van azzal, hogy az eladó (vagy csere esetén a dolog átadója) valamiféle felelősséget vállal arra, hogy az általa eladott (átadott) dolog milyen tulajdonságokkal is bír, milyen minőségű, milyen állapotban van. Alapvető igazságérzetünk is azt mondatja velünk, hogy ha az adott dolgot valamilyen állapotban vásároltuk, vagy az eladó valamilyen tulajdonságát ismertette velünk, akkor azért helytállni köteles.

Ügyfelünk egy kuponnal egy szállodába vásárolt magának wellnesshétvégét, még 2020-ban, amely kupont eredetileg 2021. márciusig lehetett volna felhasználni. A szálloda a járványhelyzetre való tekintettel – teljesen korrekt módon – meghosszabbította annak felhasználhatóságát 2021. júniusig.

Több olyan megkeresés érkezik hozzánk, amelyek valamely termék javítási időtartamával vannak összefüggésben. Mivel nem tisztázódtak az erre vonatkozó fogyasztói szabályok, ezért készítettünk egy kis összefoglalót.

Az egyik nagy internetes webáruház hatalmas Black Friday akciót tartott. Ennek keretében Ügyfelünk megrendelt egy futópadot, melyet 400.000,-Ft helyett kedvezményes, 199.900,-Ft összegen lehetett megvásárolni, azaz féláron.

A gyakorlatban még mindig sokszor előfordul, hogy az elvégzett munka után a vállalkozó nem ad számlát. Így nem bizonyítható az ellenérték teljesítése, és a teljesítés időpontja sem, azonban további nehézségeket is okozhat a számla hiánya. Van, hogy ez adminisztratív mulasztásnak tudható be, azonban előfordul olyan eset is, hogy a későbbi igényérvényesítés ellehetetlenítését célozza az eljárás. Hova lehet fordulni ilyen esetben?