Amikor szerződést kötünk egy szolgáltatóval, fontos szempont, hogy adott díjon milyen szolgáltatást kapunk. Sajnos vannak esetek, amikor egy szolgáltató monopolhelyzetben van, így nincs választási lehetőségünk a szolgáltatók között, de ebben az esetben is fontos, hogy kiszámítható legyen a választásunk. Amikor több szolgáltató jöhet szóba, akkor a szempontjaink szerinti összehasonlításnál kiemelt tényező a díj.

Valamely termék, vagy szolgáltatás hibás teljesítése esetén, a jogosultnak, hívjuk a továbbiakban vevőnek többféle igénye lehet az eladóval szemben. Hogy melyek ezek az igények és milyen formában érvényesíthetőek ezek, erre adunk választ ebben a cikkben.

Az internetes vásárlás mostanra mindennapjaink részévé vált. Kényelmes, gyors, egyszerű és az általunk megvásárolni kívánt terméket otthonunkba is szállítják. Ugyanakkor míg a hagyományos boltokban azt tudjuk megvásárolni, amit a bolt polcáról leveszünk, addig egy webshopban akár olyat is a kosarunkba rakhatunk, ami nincs is az eladó birtokában. Mi történik olyankor, hogyha az eladó a megrendelés teljesítését megtagadja, például készlethiányra hivatkozással? Mit tehet a vásárló, ha az eladó egyszerűen nem tudja, vagy nem akarja kiszállítani a megrendelt terméket?

Sokszor illetik kritikával a különböző, országos akciók keretei között megtartott nagy leárazásokat, mint például a Black Friday-t, vagy éppen a Glamour napokat. A kritikák leginkább arról szólnak, hogy ezen akciók kereti között a kereskedők nem is akciós áron árulják a termékeket, pusztán az árcédulára ragasztanak rá egy hangzatos, mínusz 20, 30, vagy éppen 50 százalékos árengedményt hirdető matricát. Egy május 28-án hatályba lépett jogszabály változás miatt azonban a jövőben ilyen jellegű megtévesztésre már biztosan nem lesz lehetősége a kereskedőknek.

Ügyfelünk vásárolt egy prémium márkájú, viszonylag drága szemüveget, amelyben a csavar fél év alatt kilazult, a menet tönkre ment. Az üzletben közölték, hogy biztos nem megfelelően használta, ezért nem javítják meg jótállás keretében. Ügyfelünk ekkor panaszt tett, és szakértői vizsgálatot kért. A szakértő nem állapította meg, hogy Ügyfelünk nem rendeltetésszerűen használta a szemüveget, de álláspontja az volt, hogy nem terheli jótállási kötelezettség a vállalkozást.

Ügyfelünk indukciós főzőlapot vásárolt, amelyet annak rendje és módja szerint szakemberrel köttetett be. Még arra is figyelt, hogy a főzőlap két zónáját két külön áramkörre kössék be. Ennek ellenére a négy főzőfelületből kettőt tudott egyszerre használni, a harmadik már nem kapcsolt be. Olyan is előfordult, hogy csak egy üzemelt.

Cikkünk előző részében a hibás teljesítés keretein belül a jótállás és a kellékszavatosság jogintézményét tekintetük át. Ezek az igények elsősorban az eladóval szembeni követelésről és általa történő helytállásról szólnak. A termékszavatosság azonban valami más.

Hibás teljesítés esetén elfordulhat, hogy a fogyasztó már hallott a termékszavatosságról. Ezt a jogintézményt könnyű összekeverni a kellékszavatosság, vagy a jótállás fogalmaival, ami azért gond, mert külön igényérvényesítési lehetőségről van szó, ha valamely termék, vagy szolgáltatás egyébként hibás. A mostani cikkünkkel nem titkolt célunk az, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy olvasóink tudatosabb fogyasztóvá váljanak, ezáltal jogaikat is megfelelően tudják érvényesíteni.

Na de hogyan? A tudatos vásárlás sok mindent jelenthet. Jelenthet egyrész környezettudatos életszemléletet, amikor is már a boltban arra törekszünk, hogy minél kevesebb hulladékot vigyünk haza és dobjunk a szemétbe. De jelentheti azt is, hogy alaposan megfontoljuk hol és hogyan vásárolunk és figyelünk olyan apró jelekre, amelyek később jelentős fejfájást okozhatnak nekünk. Jelen cikkünkben három olyan élethelyzetet mutatunk be, amikor érdemes arra odafigyelnünk, hogy tudatos vásárlóként járunk el

Az úgynevezett tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállást a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet szabályozza. Bár ezen jogszabályunk 2003 óta hatályban van, módosításai miatt időközönként érdemes elmerülni annak részleteiben is. A legutóbbi nagy változásra a tavalyi év során került sor, a változások pedig még inkább védik a fogyasztók érdekeit.