A hibás teljesítés labirintusában

Amennyiben egy vállalkozástól megvásárolt termékről kiderül, hogy hibás, a fogyasztó egy szempillantás alatt kérdések vagy éppen elhárító kifogások egész garmadájával találkozik. Visszakaphatom az árat, vagy kicserélik azonnal a terméket? Kit terhel a bizonyítás kötelezettsége? Lényeges, hogy használt vagy új dologról beszélünk? Jelen cikkünkben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresünk választ.

Hat hónapon belül észlelt hiba esetén a vállalkozásnak szükséges bizonyítania, hogy a termék nem hibás.

Tény. Amennyiben a fogyasztó által vásárolt termék hibája a szerződés teljesítését követő hat hónapon belül következik be, a jogszabály egy, a fogyasztót védő vélelmet állít fel. Ilyen esetekben azt kell ugyanis vélelmeznünk, hogy a hiba oka már a teljesítés során fennállt, és a vállalkozásnak kell bizonyítania ennek ellenkezőjét, melyet fordított bizonyítási tehernek nevezünk.

Három napon belül visszavihetem a hibás terméket, és visszakapom a vételárat.

Tévhit. A vonatkozó kormányrendelet szerint tartós fogyasztási cikk vásárlása esetén, ha a fogyasztó három munkanapon belül meghibásodás miatt jelzi csereigényét, akkor a vállalkozónak ezen igényt kell kielégítenie, nem pedig az egyébként első lépésként irányadó javítást köteles teljesíteni. Ügyfélközpontúsági okokból az üzletek szabályzatukban vagy szerződési feltételeikben természetesen rendelkezhetnek visszavásárlásról is, de jogszabály értelmében ez nem kötelező.

Használt termékek esetében nem értelmezhető a szavatosság.

Tévhit. Kellékszavatossági igényt használt termékek (akár háztartási cikkek, gépjárművek) vásárlása esetén is érvényesíthet a fogyasztó a jogszabály alapján. Jótállás valóban csak a már említett fogyasztási cikkek esetén vagy az eladó írásba adott vállalása esetén érvényesíthető, a kellékszavatossági jogok azonban törvény alapján megilletik a vásárlót.

Szavatossági jog alapján nem érvényesíthetek első lépésként elállási jogot.

Tény. Bár hibás teljesítés esetén sok vásárló bizalma megrendül egy adott cégben vagy termékben, a jogszabály a kellékszavatossági jogok sorrendjének szabályozásával nem teszi lehetővé azt, hogy a fogyasztó azonnal elállási jogát gyakorolja. Első lépésként a hiba javítása vagy a hibás termék/alkatrész cseréje igényelhető, másodlagosan árleszállítás, és csak legvégső esetben értelmezhető az elállás, azaz a termék visszaszolgáltatása és a vételár visszakövetelése. Ez alól egyetlen kivételt az internetes vásárlás képez, amikor a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül a fogyasztó indoklás nélkül elállhat a szerződéstől a termék visszaküldése mellett.

Figyelem! Lényeges, hogy a szerződési jog szabályai értelmében fogyasztó kizárólag az önálló foglalkozásán/üzleti tevékenységén kívül eljáró természetes személy (ember) lehet, tehát sem egyéni vállalkozó, sem cég nem kerülhet fogyasztói pozícióba, még ha az adott ügylet nem is tartozik szakmája körébe.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 11 napja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!