Korábbi cikkünkben egy lábbeli hibás teljesítése kapcsán összefoglaltuk, ki, milyen esetekben fordulhat békéltető testülethez, milyen előfeltételei vannak az eljárásnak, s mik a kizáró tényezők. Ismertettük Edit cipő hibás teljesítéssel kapcsolatos kálváriáját. Alábbi cikkünkben kifejtjük, milyen eredménnyel zárulhat a procedúra általánosságban, s történetünk főhőse elégedetten távozott-e a testületi eljárást követően.

Ügyfelünk egy olyan vezeték nélküli töltőeszközt vásárolt, amely olyan mobiltelefonokat is alkalmassá tesz a vezeték nélküli töltésre, amelyek egyébként arra nem képesek. Egy külön töltő adaptert szükséges a mobiltelefon töltőnyílásához csatlakoztatni, amely a vezeték nélküli töltőegységgel kommunikál, így biztosítja a szükséges áramfelvételt és a megfelelő töltést.

Edit vásárolt egy sportcipőt óvodás kislányának. Nem telt el egy teljes hét, a jobb lábbeli talprészre a ragasztásnál elvált. Edit nyomban vissza is vitte a hibás terméket az üzletbe, ahol közölték vele, bevizsgáltatják a hiba okát. A kivizsgálás eredményét olvasva Editnek kikerekedett a szeme. „A cipő hibája rendeltetésellenes használatra vezethető vissza, így a javítási igénye elutasításra került.” A tájékoztatóban többek között az is szerepelt, hogy Békéltető Testülethez fordulhat az ügyben. Miről szól egy ilyen eljárás? Előnyösebb, mint a bíróság előtti vitarendezés? Tekintsük át együtt!

Ügyfelünk ülőgarnitúrát vásárolt, melynek egyik része sajnos törötten érkezett. Jelzésekor az üzlet rendkívül készséges volt, és másik elemet biztosított számára, mely azonban méretben nem illeszkedett a bútor többi részéhez, így az egyébként kényelmes kanapé sajnos használhatatlan volt.

Ügyfelünk igen jó nevű üzletben vásárolt egy bőrtáskát, mely minden adottságát tekintve megfelelt elvárásainak, azonban sajnálattal tapasztalta, hogy egy havi használat után a jobb oldali pánt ragasztott rögzítése elkezdett elválni a táska külső részétől. A terméket visszavitte az üzletbe, ahol az esetről jegyzőkönyv készült, majd a hibát az eladó javította.

Ügyfeleink körében is egyre népszerűbb interneten keresztül vásárolni. Kényelmes, gyors, bármikor elérhető és könnyen meggondolhatja magát a fogyasztó. Az előnyök mellett azonban nem árt, ha tudatos vásárlóként tekintünk a netes vásárlásokra és tájékozódunk.

Az ünnepeket övező vásárlási láz következménye, hogy ezt az időszakot általában a hibás termékekkel kapcsolatos ügyintézés követi. Olyan szavakkal találkozhatunk, mint jótállás vagy szavatosság. De mit is jelentenek ezek? És vásárlóként mit kell bizonyítanom? Segítünk kikászálódni az útvesztőből!

Az internetes szerződések esetén fennálló elállási jog széles körben ismert, de bizonytalanságok és tévhitek a mai napig keringenek róla. Sokan még mindig úgy tudják, hogy az elállás határideje 8 nap, holott már évek óta 14 nap áll a rendelkezésünkre, ha utólag gondoltuk meg magunkat.

Egy nagyobb értékű informatikai eszköz vagy háztartási gép megvásárlása esetében kellemetlen, amikor a kötelező jótállási idő elteltével hibásodik meg a termék, vagy egyszerűen csak a fogyasztó önhibája miatt tönkremegy. Ezekre a tipikus esetekre is van megoldás, mely a termékbiztosítás vagy kiterjesztett garancia körében keresendő.

Többször írtunk már a kellékszavatossági jogokról és azok érvényesíthetőségi sorrendjéről, azonban újra és újra felmerül egy-egy bírósági ítélet, amely kiegészíti az eddigi ismereteinket. Ebből kiindulva úgy gondoljuk fontos megosztani újonnan szerzett tapasztalatainkat olvasóinkkal, hiszen nemcsak a karácsonyi időszakban, hanem nyáron is aktuális ez a kérdés, a szezonális termékek megvásárlásával kapcsolatban.