A fentiekben említett kötelező jótállás kizárólag a fogyasztói szerződésekre eseteire irányadó. Tehát, amennyiben egy cég rendel meg szervizmunkákat, akkor a kötelező jótállásra hivatkozni sajnos nem tud. Lényeges elem, hogy ez a jótállás csak az érintett kormányrendeletben meghatározott termékekre, szolgáltatásokra vonatkozik. És csak és kizárólag abban az esetben, ha azok bruttó javítási díja (anyag- és munkadíjjal együtt) a 20.000,- Ft-ot meghaladja.

Ugyanakkor az is lényeges, hogy e rendelet nem irányadó azoknak a termékeknek a javításaira, melyek a termékhez kapcsolódó jótállás, vagy kellékszavatosság miatt valósultak meg.

A jótállás lényege abban van, hogy ha a termék meghibásodik, akkor a törvény abból a feltevésből indul ki, hogy hiba a javító, karbantartó munka eredménye. Ennek egyenes következménye pedig, hogy a szerviznek kell magát kimentenie, tehát azt bizonyítania, hogy a hiba esetleg a fogyasztó magatartására vezethető vissza.

E kötelező jótállás ideje 6 hónap. Tehát ha a szolgáltatás átadásától számított 6 hónapon belül keletkezik a hiba, akkor főszabály szerint azért helyt kell állnia a vállalkozásnak. Ez a határidő azonban jogvesztő.

A javításról a szerviznek jótállási jegyet kell kiállítania, míg a hiba miatti kifogásról jegyzőkönyvet kell felvennie. Sajnos a tapasztalat az, hogy sok esetben mindezek elmaradnak, a számla, vagy bizonylat átadásáról nem is beszélve. Éppen ezért csak javasolni tudjuk, hogy minden esetben kérjünk számlát, blokkot, illetve a fenti iratból is egy példányt a saját maguk részére. Ez az alapja ugyanis annak, hogy amennyiben bármilyen kifogásunk, jogvitánk lenne, akkor legalább az első jogi lépéseket meg lehessen tenni.