A Fogyasztóvédelmi Törvény szerint a békéltető testület előtti eljárást, mely egy bírósági eljáráson kívüli eljárás, fogyasztók kezdeményezhetik vállalkozásokkal szemben. És hogy kik minősülnek fogyasztónak? Főszabály szerint azok a természetes személyek, akik nem önálló foglalkozásuk vagy üzleti, gazdasági tevékenységük miatt járnak el. A fenti példához visszakanyarodva Edit, aki, mint magánszemély (fogyasztó), boltban (vállalkozástól) vásárol egy sportcipőt.

Milyen ügyekben fordulhatunk a békéltető testülethez?

Általánosságban fogyasztói jogvitákban. Így termék vagy szolgáltatás minőségi hibája esetén, egy megkötött szerződés teljesítéséből eredő vitában. Például magánszemélyként boltban vásárolt hibás televízóval, befizetett nyaralással kapcsolatos vitás ügyek esetén.

Milyen előfeltétele van az eljárásnak? Van-e kizáró tényező?

A kérelem benyújtását megelőzően nélkülözhetetlen, hogy fogyasztóként megkíséreljük rendezni a jogvitát, például oly módon, ahogyan Edit is tette. Visszavitte a boltba a sérült lábbelit, kérve annak kijavítását. További feltétel, hogy békéltető testület előtt ne legyen folyamatban eljárás a felek között, sem közvetítői eljárás, s legfőképpen per. Szintén kizáró tényező, ha korábban bíróság jogerősen elbírálta az ügyet, netán fizetési meghagyás már kibocsátásra került. Pénzügyi, biztosítási, banki szektorban pedig (a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá eső vállalkozás tekintetében) pénzügyi békéltető testülethez fordulhatunk.

Mi a célja a békéltető testületi eljárásnak?

Legfőképpen az egyezség létrehozása, ennek hiányában pedig döntést hoz, szem előtt tartva a fogyasztó jogainak hatékony, s költségkímélő érvényesítését.

Összegezve tehát, a bírósági eljáráshoz képest a békéltető testület eljárása kötetlenebb, gyorsabb, jóval egyszerűbb, s nem utolsósorban ingyenes. Edit így habozás nélkül be is nyújtotta kérelmét a cipőbolttal szemben. A procedúra eredményéről következő cikkünkben olvashat, amely ITT található.