Ne várjuk meg, amíg bármilyen tartozásunk végrehajtási fázisba kerüljön! Amíg a végrehajtás nem indul meg, nagyobb mozgásterünk van a tartozás rendezésére, egyezségkötésre, halasztás vagy részletfizetés kérésére. Rossz taktika tehát a fejünket a homokba dugni, mert várhatóan előbb vagy utóbb a végrehajtó kopogtat.

Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel/Elveszti önmagát, el a barátot – mondja Shakespeare, és bizony sokan bólogathatnak ezeket a sorokat olvasva. Főként azok, akik saját bőrükön tapasztalták meg, hogy pénzt kölcsönadni kockázatos dolog. Bár a legrosszabb adósok a rokonok és kollégák, sokan nehezen tudnak nemet mondani, ha valaki segítségért fordul hozzájuk.

A követeléskezelő cégek széles eszköztárat vetnek be a követelések behajtása érdekében, azonban minden esetben kötik őket a törvényi előírások. Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy érdeklődhet-e az adós után a behajtó cég az adós családtagjainál, illetve hogyan kell kezelnie magának a tartozásnak a tényét? Vagyis mi történik akkor, ha pl. tőlük tudják meg idős és beteg szüleink, hogy rendezetlen banki tartozásunk van?

2018. január 1-től a három-vagy többgyermekes családok vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, jelzáloghitel-tartozásuk csökkentése érdekében. Igaz, számos feltételhez kötött a juttatás, azonban biztosan sokakat segít majd hozzá egy boldogabb, tartozásmentes élethez. Lássuk, milyen feltételeknek kell megfelelni az igényléshez.

A mai magyar cégvilágban könnyen jönnek-mennek, szűnnek meg és születnek új cégek. A velük kapcsolatban álló magánszemélyek sok esetben tanácstalanok, hogy mikor mit lehet megtenni, vagy milyen szakasz éppen mit jelent. Részükre nyújt segítséget jelen cikk.

A fogyasztói hitelekkel kapcsolatos bizonytalanságok megszüntetése, a fogyasztók védelmének további erősítése érdekében a közelmúltban módosításra került a fogyasztói hitelek nyújtásáról szóló törvény. A módosítások egy része a hitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikációt, a szerződés megkötését megelőző tájékoztatást, és a hitelképesség vizsgálatát érintették, mely változásokat korábbi írásunkban vizsgáltuk meg közelebbről. Nézzük most meg, mi változott még.

A közelmúlt eseményeit jelentősen meghatározták a devizahitelekkel kapcsolatos kérdések, nagy volt a bizonytalanság, hiszen sokan még mindig az évekkel ezelőtt felvett hitelek terheit cipelik. Annak érdekében, hogy a jövőben az ilyen helyzetek, a lakosság nagy részét érintő problémák elkerülhetőek, megelőzhetőek legyenek, az Országgyűlés módosította a fogyasztói hitelek nyújtásáról szóló törvényt, melybe számos, a fogyasztókat védő rendelkezés került.

A devizahitelesek részére a kötelező elszámolást a 2014. évi XL. törvény írja elő. A bankok ezt meg is tették, ki előbb, ki utóbb. Az ügyfelek panasz formájában fejezhetik ki nemtetszésüket az elszámolássokkal szemben. A panaszok szép lassan kivizsgálásra kerülnek, amivel szemben az ügyfelek a PBT-t, azaz a Pénzügyi Békéltető Testületet kereshetik fel. Az emberek többsége ez előtt a fórum előtt soha nem járt és feltehetően nem is akart. A következő sorok hasznosak lehetnek mindazoknak, akik a PBT eljárás megindítását tervezik.

Az utóbbi években valóságos ágazattá fejlődött a követeléskezelés, a kintlévőségek behajtása. Kisebb-nagyobb cégek egész tömege szakosodott erre a tevékenységre, vagyis a behajtásra és faktorálásra. Hogy mit is jelentenek pontosan ezek a tevékenységek? A behajtás során az azt végző társaság mintegy közvetítést végez, a hitelező megbízása szerint, faktoráláskor pedig egy számlakövetelés megvásárlása történik.

Egyéni vállalkozók, mikrovállalkozások időről-időre visszatérő panasza, hogy állandó telefonos és írásos zaklatást kell elszenvedniük olyan cégektől, akikkel valamikor a múltban - jellemzően telefonos ajánlat alapján - szóbeli szerződést kötöttek tevékenységük hirdetésére.