Fogyasztói hitelek II.

Egy férfi keze aláír egy szerződést.

A fogyasztói hitelekkel kapcsolatos bizonytalanságok megszüntetése, a fogyasztók védelmének további erősítése érdekében a közelmúltban módosításra került a fogyasztói hitelek nyújtásáról szóló törvény. A módosítások egy része a hitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikációt, a szerződés megkötését megelőző tájékoztatást, és a hitelképesség vizsgálatát érintették, mely változásokat korábbi írásunkban vizsgáltuk meg közelebbről. Nézzük most meg, mi változott még.

A hitelszerződések megkötése jellemzően nem csak egyetlen szerződés megkötését jelentik. Gyakran kerül sor a hitelszerződés megkötésével párhuzamosan más szolgáltatás igénybevételére is. Épp ezért a törvény most elfogadott módosítása részletesen szabályozza az árukapcsolásokat, illetve a szolgáltatások csomagban történő értékesítését. Ezzel összefüggésben kimondásra került, hogy tilos a jelzáloghitel ajánlása, vagy a jelzáloghitel-szerződés megkötése más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt, ha a hitelszerződést a fogyasztó kizárólag a kapcsolódó termékkel, vagy szolgáltatással együtt kötheti meg (árukapcsolás tilalma).

A jelzáloghitel ugyanakkor ajánlható, és a szerződés megköthető más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt is, ha a hitelszerződést a fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a kapcsolódó szolgáltatásokkal egy csomagban kínált hitelszerződés esetén (csomagban történő értékesítés).

Meghatározott feltételek fennállása esetén ugyanakkor a hitelező a fogyasztó részére előírhatja, hogy rendelkezzen nála vezetett fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszköz elhelyezését szolgálja. Ezt díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó részére biztosítani. Azt is lehetővé teszi már a törvény, hogy jelzáloghitel esetén a hitelező előírja a fogyasztó számára azt, hogy rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, életbiztosítással, vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással.

A devizahitelek keserű tanulságát elnézve különösen fontos a hitelszerződések esetében annak törvénybe foglalása, miként lehet az idegen pénznemben fennálló tartozást átváltani. Kimondja a törvény, hogy ha egy jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemben áll fenn, amelyet idegen pénznemnek kell tekinteni, a fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú nyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének módosításáról.

Idegen pénznemben fennálló tartozásnak az a tartozás minősül, amelynek pénzneme eltér attól, amelyben a fogyasztó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi, vagy amelyben vagyonának több mint 50 százalékát tartja, illetve ha a tartozás pénzneme eltér a fogyasztó lakóhelye szerinti hivatalos pénznemtől.

A fent nevesített változások jól mutatják, hogy a törvény egyre jobban védi a fogyasztókat. Ez persze nem mentesíti az érdeklődőket attól, hogy minden hitelszerződés megkötése előtt alaposan áttanulmányozzák annak valamennyi kikötését, tisztában legyenek a jogaikkal és az őket terhelő kötelezettségekkel, vagyis kellő körültekintéssel járjanak el.