Banki szolgáltatások igénybe vétele során az ügyfelek által megadott vagy a banknál más módon kezelt személyes adatok egyúttal banktitoknak vagy értékpapírtitoknak is minősülnek. A banktitkot és az értékpapírtitkot a törvény kiemelten védi.

Abban az esetben, amikor a bank – például a törlesztőrészletek fizetésének elmaradása miatt – felmondja a hitelszerződést, a követelés behajtását sok esetben átengedi egy követeléskezelő cégnek. A követelés átengedése úgynevezett engedményezéssel történik, melynek eredményeként a követeléskezelő cég az adós hiteltartozásának összegével és más, a hitelszerződéssel összefüggő, egyben banktitoknak minősülő adathoz jut hozzá.

Ahogyan arra a Fővárosi Ítélőtábla egyik elvi döntése rámutatott, a banktitoknak minősülő információk harmadik személyekkel szemben egyben a bank ügyfelének magántitkát is képezik. Az talán egyértelmű, hogy a hiteltartozás összege magántitok, fontos azonban, hogy a bíróság döntése szerint már önmagában az a tény, hogy valakinek hiteltartozása van, ezen felül a visszafizetés, illetőleg vissza nem fizetés részletei is mind-mind ebbe a körbe tartoznak.

A személyes adat, banktitok és magántitok kezelése komoly körültekintést és a vonatkozó jogszabályok betartását igényli. A felhasználás, harmadik személy részére történő közlés az érintett beleegyezésén vagy jogszabály felhatalmazásán alapulhat. Ez közelebbről azt jelenti, hogy mindenki maga döntheti el, hogy kinek hozza a tudomására a hiteltartozását, vagy azt, hogy annak visszafizetésével gondjai vannak. Az érintettől származó felhatalmazás hiányában csak jogszabály rendelkezése alapján kezelhető és hozható harmadik személy tudomására ilyen információ.

Ennek a jelentősége pedig abban áll, hogy amikor a behajtó cégek levélben, telefonon vagy más módon felveszik valakivel a kapcsolatot valakivel az összeg behajtása érdekében, olyan eljárást kell tanúsítaniuk, melynek keretében az adóson kívüli harmadik személyek irányába bank- és magántitkot nem közölhetnek. Az ezzel ellentétes magatartás sértheti a magántitokhoz való jogot, a bíróság pedig méltányolható érdeknek tekinti, hogy egy banki tartozásról, annak engedményezéséről, illetőleg a behajtás tényéről még a közeli hozzátartozók se szerezzenek tudomást, az titokban maradhasson.

Amennyiben ilyen jogsértés történik, személyiségi jogsérelemre alapított sérelemdíj (nevesítetten a magántitokhoz és a személyes adatokhoz fűződő jog sérelme miatti sérelemdíj) érvényesíthető, ennek azonban alapvető feltétele, hogy a jogsértő magatartást bizonyítani kell. A sérelemdíj összegét a bíróság az eset összes körülményeinek mérlegelését követően határozzák meg. Amennyiben például a követeléskezelő cég munkatársa fenyegető hangnemben, az adós tudta és hozzájárulása nélkül az idős szülőknél jelenik meg a behajtás sikere érdekében, az eljárás a magántitok sérelmét is megvalósíthatja, így jogi következményekkel járhat.