E cikk megírásakor még nagyban a karácsonyra koncentrál mindenki. Ugyanakkor, a leleményesebbek már most tervezik a januári, februári időszakra vonatkozó síelést. Az utazás tervezéséhez azonban nemcsak a szállás lefoglalása és az őt megtervezése kapcsolódik, hanem magának, a megfelelő biztosítási szerződésnek a megkötése is. Minden évben, így most is a téli sportokkal kapcsolatos biztosításra és esetleges baleset miatti következményekre hívjuk fel a figyelmet.

Biztosan a kedves olvasó is találkozott már olyan esettel, amikor valaki saját felróható magatartása miatt okozott kárt saját magának. Ilyenkor még a biztosítók is kihátrálnak, ugyanis nem fizet a biztosító, ha valaki súlyos gondatlansággal, valamilyen alapvető kármegelőzési, kárelhárítási kötelezettségének nem tesz eleget, és ez okozza a biztosított vagyontárgy sérülését.

Rengeteg olyan eset van és mindig folyamatos problémát jelent sokak számára a kötelező felelősségbiztosítási szerződésük kezelése. Manapság továbbra is jellemző, hogy a felelősségbiztosítási szerződés szerződője, azaz a gépjármű üzembentartója nem mondja fel időben a szerződését, mellyel hatalmas galibát és költségeket okoz saját maga számára. Mostani cikkünk is ezzel foglalkozik.

Az utóbbi évtizedben rengeteg valós, és nem valós hírt lehetett olvasni a devizahiteles perekről, azok kimeneteléről. Ugyanígy eltérő álláspontok, hírek és sajnos álhírek is terjedtek az árfolyamkockázat, mint jelenség kapcsán. Sok olyan álhírt lehetett olvasni, amely egycsapásra megoldást kínált mindenkinek a megélhetési problémájára, de az abban foglalt jogszabályok (vagy ítéletek) nem is léteztek, vagy szándékosan félreértelmezve tálalták azokat.

Talán minden civilizált, modern ember rémálma, hogy a mindennapi, megszokott szolgáltatások közül valamelyik hirtelen leáll. Ezen a rémálmon belül is vannak fokozatok, és nem mindegy, hogy a képzeletbeli fontossági skála melyik végén helyezkedik el az adott szolgáltatás. Ha nincs áram, vagy víz, az biztosan mindenkit megviselne, még a legzöldebb, önfenntartó otthoni gazdaságot üzemeltető olvasó is észrevenné. Talán a skála másik végén áll, ha bezár a kedvenc gyorséttermünk, vagy 20 percig nem elérhető egy közösségi oldal. Azt hiszem inkább az elsőhöz, tehát a nagyon húsbavágó, fontos és ijesztő problémákhoz áll közelebb az, ha „becsődöl” a bank, ahol a pénzünket tartjuk.

Sokkoló hír járta be a sajtót az utóbbi napokban: Két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki az ügyészség szerint szándékosan feküdt a vonat alá. „Ki tenne ilyet, és miért?” kérdezhetnénk. Teljesen abszurdnak tűnő sorok mögött azonban felsejlik egy igencsak gyakori, bár nem mindig ennyire sokkoló esetkör: a biztosítási csalás.

Ügyfelünknek közlekedési balesetben kára keletkezett és Ő maga meg is sérült. A helyszínen rendőri intézkedésre is sor került, jegyzőkönyv rögzítette a baleset körülményeit, és Ügyfelünk felelőssége nem merült fel. Kárigényét még a kórházból benyújtotta a biztosítónak. A biztosító hetekig hallgatott, majd közölte, hogy sajnos a büntetőeljárás befejezéséig nem tudja elbírálni a kárigényt. Ekkor fordult hozzánk az Ügyfél.

Ha a hozzátartozónak életbiztosítása volt, halála miatt a kedvezményezett igényt tarthat a biztosítási összegre. A biztosítók azonban gyakran alkalmaznak olyan kivételeket, hogy nem fizetnek azon krónikus betegek halála után, akiknek a betegségét a biztosításkötés előtti években diagnosztizálják, és e betegségük vezet az ő halálukhoz. Így tettek ügyfelünk esetén is.

Életbiztosítási szerződést az emberek általában hosszútávra kötnek. Van, aki befektetési céllal teszi ezt, más pedig így szeretne a halála esetén a szeretteiről gondoskodni. Mostani cikkünkben azt foglaljuk össze, hogy mivel számolhat a szerződő, ha felmondja idő előtt az életbiztosítási szerződést.

Sajnos nem minden munkavállalónak van lehetősége biztonságos munkahelyen dolgozni, sokan veszélyes körülmények között végzik el a napi feladatokat.