Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt bankszámláján volt elhelyezve. A számlatulajdonos halálával ugyanis megszűnik a rendelkezési jog is, így egészen addig, amíg a hagyatéki eljárás le nem zajlik, és a jogerős hagyatéki végzés alapján a bankszámla örökösének személye nem igazolható, a számlát a pénzintézet zárolni fogja.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Azaz mi tévők legyünk? Sokan csak akkor eszmélnek rá, hogy velük szemben valamilyen aktív követelés áll fenn, amennyiben fizetési felszólítást kapnak egy igen régi követelés miatt, vagy már fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek vele szemben. Az ilyen követelések alapjául tartozásokra vagy nem emlékszik már az érintett, vagy a követelés már rég elévülhetett. Most ezekkel az ügyekkel foglalkozunk.
Az elmúlt napokban több hírportál is tudósított az Európai Unió Bíróságának azon ítéletéről, amelyben kimondták, senki nem utasítható ki olyan országba, ahol a számára szükséges orvosi ellátást nem tudják biztosítani. Az ügy pikanértiárja, hogy jelen ügyben a szükséges orvosi ellátás egy orvosi kannabisz alapú kezelést jelent.
Több cikkünk született már abban a témában, hogy a munkavállalók miként tudják megvédeni magukat a jogtalan munkáltatói követelésekkel szemben, különös tekintettel arra, amikor olyan károk megtérítését várják a munkavállalóktól, amelyekben helytállási kötelezettség nem terheli őket.
Most viszont ejtsünk pár szót a másik oldal szemszögéből, tehát arról, hogy hogyan tudja a munkáltató érvényesíteni a követelését, ha neki a munkavállaló kárt okozott.
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül, hogyha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Szintén mentesül a munkáltató, hogyha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Akár hisszük, akár nem még a legprofibb szolgáltatók is tudnak hibázni, és ezzel kárt okozni. Még olyan esetben is előfordulhat ez, amikor nem is tudunk más céghez fordulni, az adott szolgáltatás megrendelésekor. Sajnos az áramszolgáltató is ilyen: csak ő kötheti be, csak ő ért hozzá, és csak tőle rendelhetjük meg a szolgáltatást.
Mi történik akkor, ha az áramszolgáltató ránk ereszt egy magasfeszültséget, vagy valamit esetleg rosszul, hibásan köt be.
Az orvostudomány fejlődésével sok betegség, kórkép megállapítása lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban. Ennek ellenére számos esetben nem egyszerű, sajnos a tévedés sincs kizárva. Önmagában azonban a téved diagnózis nem minden esetben alapozza meg az egészségügyi intézmény felelősségét. Milyen esetben felel, és milyen esetben nem?
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hogy valaki a szakértelmet vagy az árat részesíti előnyben, az sok esetben pénztárcafüggő, az viszont nem, hogy bebiztosítsuk magunkat, mint fogyasztókat.
Nem minden esetben szoktak a jegyespárok magukra, mint fogyasztókra tekinteni az összes szolgáltatóval szemben és emiatt néha a vállalások lepapírozás sokszer elmarad.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott közrehatásának mértékétől függetlenül. Fontos ezért annak tisztázása is, hogy a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elleni bűncselekményekkel.