Az elévülés

A Polgári Törvénykönyv rendelkezik az elévülésnek az általános szabályairól. Eszerint, a vagyonjogi követelések általában az esedékességtől számított 5 év elteltével évülnek el. Ennek azért van jelentősége, mivel az elévült követelés bírósági úton sem érvényesíthető. Ugyanakkor vannak olyan tényezők, cselekmények, amelyek az elévülést megszakítják. Ilyen a tartozáselismerés, a részletfizetés, vagy a követelés peresítése is. Ez azt jelenti, hogy ezen cselekményektől számítva az éves, általános elévülési idő újrakezdődik. Vannak azonban olyan követelések, amelyeknek az elévülési ideje az általánostól eltérően jóval kevesebb idő. Ilyen tételek például az internetes vagy mobil előfizetésből eredő tartozások, melyek elévülési ideje – azok esedékességétől számított – 1 év.

Több cég, csoportosan adja el azokat a követeléseiket, amelyeknek az érvényesítése, költségét tekintve nem éri meg neki, vagy amelyek elévültek. Az ilyen igényeket jellemzően, úgynevezett behajtási cégek érvényesítik. Jellemző, hogy akár 10 éve esedékes igényeket próbálnak meg először fizetési felszólítás, majd fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíteni. Ezek akár eséllyel elévült, tehát bírósági úton egyébként nem érvényesíthető igények is lehetnek. Fontos, hogyha ilyen követeléssel találkozunk, akkor az elévülésre mindenképp hivatkozzunk, amennyiben az jó eséllyel fennáll.

A fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyásos eljárás leginkább egy, a pénzkövetelésre vonatkozó igényérvényesítés. Ennek lényege abban áll, hogy közjegyzőhöz fordulva, a jogosult például a behajtó cég meghatározza, hogy kivel szemben, milyen jogviszonyból eredően, mekkora összegű követelése áll fenn. A jogi képviselővel eljáró jogosult, vagy gazdasági társaság kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ezt a kérelmet, míg magánszemély akár a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondhatja.

Tipikusan kis értékű követelések, azaz 3.000.000,- Ft alatti követelések kizárólag ebben a formában érvényesíthetőek. Legalábbis az igényérvényesítés ezen a módon kezdeményezhető. A kérelemhez nem kell bizonyítékokat, okiratokat csatolni, azokra azonban célszerű a fizetési meghagyásban hivatkozni.

Ha a kérelmet a közjegyző megkapja, megvizsgálja, hogy megfelel-e a törvényi követelményeknek, illetve az eljárás díját megfizetett-e a jogosult? A közjegyző azonban nem jogosult azt érdemben megvizsgálni, hogy a fizetési meghagyásban foglalt követelés megalapozott-e vagy sem. Ezt csak bíróság teheti meg. Ha a közjegyző formailag mindent rendben talál a fizetési meghagyás kapcsán, akkor a kérelemben megjelölt kötelezett számára, szintén az ott megjelölt idézési címre megküldi a fizetési meghagyást, hivatalos postai úton. Ez ajánlott, tértivevényes formában történik. Ennek azért van jelentősége, mivel ha a kötelezett átveszi a hivatalos küldeményt, akkor a kézbesítéstől számított 15 naptári napon belül van arra lehetősége, hogy nyilatkozzon annak kapcsán, hogy a követelést vitat-e vagy sem? Amennyiben vitatja, akkor a fenti időtartamon belül, úgynevezett ellentmondással kell élnie. Ezt az ellentmondást írásba kell foglalni, és megjelölni benne az ügyszámot, valamint a felek nevét. Az ellentmondást javasolt ajánlott, tértivevényes úton annak a közjegyzőnek a részére megküldeni, aki a fizetési meghagyást kispostázta a részünkre.

Ha a 15 napos határidőt a kötelezett elmulasztja, akkor a fizetési meghagyás, az abban foglalt tartalommal jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben a jogosultnak kell a peresítéshez szükséges további lépéseket megtennie. Ez azt jelenti, hogy meghatározott időtartamon belül keresetlevél benyújtása útján, polgári peres eljárást kezdeményezhet. Az elévült követelések vonatkozásában azonban erre a lépésre már nem szokott a behajtó cégek esetében sor kerülni.