Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Egyéb
  • A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló kártérítési felelőssége

2022. december 09.

munkavállalói károkozás, kártérítés, munkáltatói felszólítás
Több cikkünk született már abban a témában, hogy a munkavállalók miként tudják megvédeni magukat a jogtalan munkáltatói követelésekkel szemben, különös tekintettel arra, amikor olyan károk megtérítését várják a munkavállalóktól, amelyekben helytállási kötelezettség nem terheli őket. Most viszont ejtsünk pár szót a másik oldal szemszögéből, tehát arról, hogy hogyan tudja a munkáltató érvényesíteni a követelését, ha neki a munkavállaló kárt okozott.

Mikor felelős a munkavállaló az általa okozott kárért?

Ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével kárt okoz, akkor köteles azt megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezt mindig egyedileg kell vizsgálni az adott szituációban, hogy abban a helyzetben, amelyben a károkozás megtörtént, a munkavállaló úgy járt-e el, ahogy azt a józan ész megkívánja.

Hasonló eset, két kimenetel:

Mindkét ügyfelünk azzal összefüggésben jelentett be ügyet hozzánk, hogy gépkocsivezetőként kárt okoztak. A károkozás tekintetében mindkét esetben ugyanaz történt, a gépkocsi hátulján lévő rámpa lecsapódott. Egyik esetben a rámpa tartószerkezete az idő alatt elhasználódott és az anyag adta meg magát, míg a másik esetben azonban az ügyfelünk nem rögzítette megfelelően a vázat. Első esetben a munkavállalót nem terhelte kártérítési felelősség, míg a második esetben igen.

Ha a munkáltató a kára megfizetését szeretné kérni a munkavállalójától, akkor a fenti feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A példából kiindulva a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a gépkocsiban (vagy a rámpában) a rámpa lecsapódásával kár keletkezett, azt is, hogy a kár a nem megfelelő rögzítés miatt következett be és hogy ez a munkavállaló magatartására vezethető vissza.

Mennyi az annyi?

Sajnos a törvény a munkavállalók károkozására előír egy limitet, amin felül a kár nem érvényesíthető. Összesen a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.

Ez a szabály nem érvényes abban az esetben, ha a munkáltató a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozza, mert ebben az esetben a munkáltató teljes kárának megtérítésére lesz köteles. Szintén nincsen korlátja a vezető állású munkavállaló károkozásának, tekintettel arra, hogy az ilyen pozícióban dolgozó munkavállalók szintén a teljes kárért felelnek, még akkor is, ha gondatlanul okozzák.

A munkavállaló azt a kárt sem köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Hogyan tudjuk megtéríteni a kárunkat?

Elsőkörben közölni kell a munkavállalóval a kár bekövetkeztét, még akkor is, ha nyilvánvalóan tud róla. Ilyenkor célszerű egy személyes találkozó keretein belül egyeztetni a továbbiakat.

Sok munkáltató esik abba a hibába, hogy se szó, se beszéd a következő havi munkabérből egyszerűen visszatartja azt az összeget, amely álláspontja szerint neki jár. A munkabérből viszont ilyen formán nem lehet levonni.

A kár összegét a bérből akkor lehet levonni, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult. Célszerű ilyenkor egy részletfizetést felajánlani a munkavállalónak, mert vélhetően a munkáltatónak sem az a célja, hogy ellehetetlenítse akár hónapokra a saját alkalmazottját. Az egyeztetés körében meg lehet állapodni egy tartható visszafizetési ütemezésben, amellyel belátható időn belül megtérül a kár és a munkavállalót sem taszítjuk a létminimum szélére. Ennek körében nyilván azt is meg kell határozni, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkaviszony megszűnése miatt a munkáltató nem tudja tovább vonni a munkabérből a tartozás összegét.

Fontos, hogy ha a munkavállaló bele is egyezik, hogy a követelést a munkabéréből egyösszegben levonják, a kiutalt jövedelem akkor sem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összege, mely ma 28.500 Ft.

Mi történik, ha a munkavállaló nem akar együttműködni?

Számos esetben megtörtént az, hogy a munkavállaló vitatja a károkozás tényét, illetve a felelősségét a bekövetkezett kárral szemben és nem hajlandó hozzájárulni a levonáshoz.

Ebben az esetben sajnos a munkáltatónak kell lépéseket tennie a kár megtérítése érdekében.

A kár megfizetésének kikényszerítésére ebben az esetben bírósághoz kell fordulni és szükség esetén peres eljárásban érvényesíteni a követelést. Nyilván célszerű az eljárás megkezdése elején tájékoztatni a munkavállalót, hogy ez számára milyen költségeket fog eredményezni, hátha az jobb belátásra téríti.

Van azonban egy olyan eszköz, amely a munkáltatók előtt nem nagyon ismert, ez pedig a munkáltatói fizetési felszólítás intézménye.

A munkáltató a mindenkori minimálbér háromszorosával megegyező összeghatárig (a mostani bruttó 200.000 Ft-os minimálbér figyelembe vételével ez bruttó 600.000 Ft), fizetési felszólítás útján is érvényesítheti a követelését a munkavállalóval szemben.

A felszólításnak tartalmaznia kell a felek adatait, a követelt összeget, indokolást és jogorvoslati kioktatást. Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem támadja meg az illetékes törvényszék előtt, akkor a fizetési felszólítás jogerőre emelkedik.

Ekkor a bírósághoz benyújtott kérelemmel kell az iratra kérni egy jogerősítő záradékot, mellyel már lehet is menni a végrehajtóhoz. Olcsó, gyors és általában eredményes megoldási forma a munkáltató részéről.

Ésszel kell tehát az igényérvényesítés során eljárni, ugyanis a legkézenfekvőbb megoldások lehetnek jogellenesek, míg ha alaposabban feltárjuk, hogy milyen eszközeink vannak a kártérítés érvényesítésére, sokkal gyorsabban rövidre zárhatjuk az ügyet, mintha fejest ugranánk egy peres eljárásba.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Sáfrány Írisz
  • Kategóriák: Egyéb
  • Címkék: esküvő, esküvői szolgáltató, jegyespár, szolgáltató, szolgáltatói szerződés
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. december 09. ( 3 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Munkabaleset vagy sem?
Következő bejegyzés Az orvosi kannabisz és az EU Bírósága

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünket egy behajtó cég több mint 300.000 Ft tartozás megfizetésére szólította fel, hivatkozva arra, hogy Ügyfelünknek egy pénzintézetnél 12 évvel ezelőtt tartozása maradt egy hitelkártya szerződéssel összefüggésben.A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép