Egyre több jogász ismeri fel, hogy – akár hosszantartó egyezségi fordulók árán is – nem mindig a pereskedés célravezető a vitás felek között. Így volt ez ügyfelünk esetében is, akinek egy évig tartott, hogy egy építési vállalkozóval kialakult vagyoni vitáját nyugvópontra juttassuk, ám a hosszú és költséges peres eljárást sikeresen elkerültük.

Ügyfelünk megrendelt egy felújítási munkát egy vállalkozótól, aki a munka egy részét el is végezte és ki is állította a számlát a teljes munkadíjról. Ügyfelünk – jóhiszeműen – kifizette a teljes munkadíjat. A vállalkozó a szerződésben vállalta a törmelék elhordását, elszállítását, ugyanakkor ezt a munkát már nem végezte el.

Ügyfelünknek közlekedési balesetben kára keletkezett és Ő maga meg is sérült. A helyszínen rendőri intézkedésre is sor került, jegyzőkönyv rögzítette a baleset körülményeit, és Ügyfelünk felelőssége nem merült fel. Kárigényét még a kórházból benyújtotta a biztosítónak. A biztosító hetekig hallgatott, majd közölte, hogy sajnos a büntetőeljárás befejezéséig nem tudja elbírálni a kárigényt. Ekkor fordult hozzánk az Ügyfél.

Ügyfelünk bérbe adta a lakóházát, amelyben a bérlője mintegy 700.000 forintos kárt okozott. Kiköltözését közüzemi tartozások, tönkrement bútorzat, elromlott háztartási gépek kísérték, egész helyiségeket kellett renoválni.

Van az úgy, hogy a jogkövető magatartás ellenére mégis jogtalan kötelezettséggel szembesítenek

Ügyfelünk biciklis balesetet szenvedett, amelyben Ő és a bicikli is súlyosan megsérült. A felszerelésében keletkezett anyagi kár is többszázezer forint volt, nem is beszélve a hosszú orvosi kezelések költségeiről, valamint a kieső jövedelemről, valamint a sérelemről, amit elszenvedett. A balesetet egy autóvezető figyelmetlensége okozta. Ügyfelünk egy rövid ideig kórházban feküdt, és már ezalatt az idő alatt, az igénybejelentés előtt kérte segítésünket. A kárigényét még maga nyújtotta be a károkozó biztosítójának, de miután kiderült, hogy a biztosító nem akar fizetni, már képviseletre is szüksége lett. Ezt követően Társaságunk képviselte a biztosítóval szemben.

Ha a hozzátartozónak életbiztosítása volt, halála miatt a kedvezményezett igényt tarthat a biztosítási összegre. A biztosítók azonban gyakran alkalmaznak olyan kivételeket, hogy nem fizetnek azon krónikus betegek halála után, akiknek a betegségét a biztosításkötés előtti években diagnosztizálják, és e betegségük vezet az ő halálukhoz. Így tettek ügyfelünk esetén is.

Ügyfelünket a maszkviselési szabályok megszegése miatt 100.000 forint bírsággal sújtotta a rendőrség, mert néhány másodpercre maszk nélkül szállt ki az autójából egy közúti ellenőrzés során. Az ügyet bíróságra vittük, a bírságot pedig eltörölték.

Ügyfelünk 1986 óta bakterként dolgozott a vasútnál. 1988-ban a vasút szolgálati lakást utalt ki ügyfelünk részére. A megállapodás alapján Ügyfelünk a munkaviszonya fennállása alatt, mint bérlő, ezt követően mint használó lakhat az ingatlanban. A hosszú évek alatt a vasút semmilyen támogatást nem adott az ingatlan felújítására, karbantartására, sőt az Ügyfél által kezdeményezett fürdőszoba kiépítését sem engedélyezte, annak ellenére, hogy Ügyfelünk vállalta az azzal felmerülő költségeket. Bár éveken keresztül azzal hitegették, hogy az ingatlant megvásárolhatja, végül ezirányú igényét 2010-ben végleg elutasították.

Ügyfelünk érdesapjának volt egy életbiztosítása, amelynek gyermeke volt a kedvezményezettje. Ügyfelünk édesapja elhunyt tüdőgyulladás következtében, és egy fontos megállapítás volt a legutolsó zárójelentésén: amely szerint ugyanabban az évben felmerült daganatos megbetegedés gyanúja is. A biztosító ahelyett, hogy fizetett volna a kedvezményezettnek, közölte, hogy az édesapja olyan megbetegedésben halálozott el, amely már fennállt a szerződés megkötésekor. Az ügyfél ezen a ponton fordult hozzánk.