Szerző: dr. Heinrich Renáta

Egy szőke, göndör hajú nő a kanapén ül, kezében egy kávéval. A laptopján dolgozik.

A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.

A békés gyülekezés joga

Tüntetés alatt a rendőrök a korlátnak támaszkodnak.

Alaptörvényünk XV. cikke értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, melyre az elmúlt időszak közéleti eseményeinek nyomán számos alkalommal láthattuk példáját. Milyen előírások megtartása tette lehetővé polgártársaink számára mindezt?

Egy fiatal üzletember ül az irodában az asztalánál, előtte egy személyes dolgokkal tele doboz van.

Napjainkban a munkaviszony nem csupán megélhetésünk alapja, de egyben személyiségünk kibontakoztatásának egyik fontos terepe is. Erre tekintettel a munkáltató megszűnése és a munkahely potenciális elvesztése érthető módon több szempontból is kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Érdemes tisztában lenni tehát jogainkkal és lehetőségeinkkel.

Az asztalon van egy naptár, egy csésze kávé és egy telefon.

A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.

Egy nő begipszelt kézzel ül az orvosi rendelőben.

Napjainkban is sokszor hallhatjuk a köznyelvben a „nem vagyoni kártérítési igény” fogalmát. A korábbi polgári törvénykönyv által szabályozott – egyébként meglehetősen ellentmondásosan kezelt – intézmény helyett ugyanakkor a hatályos jog a sérelemdíjat vezette be, mint a személyiségi jogok megsértésének egyik lehetséges jogkövetkezményét.

Egy kerekesszékben ülő férfi a lépcső előtt áll. Nem tud felmenni.

A közelmúltban országszerte nem kevesebb, mint huszonkét információs pont létrehozására került sor hazánkban, melyek elsődlegesen arra hivatottak, hogy a fogyatékos személyek és hozzátartozóik mindennapjait információkkal és tanácsadással segítsék. Tekintsük át, hogy a hazai jogalkotás mely területeken értékeli kiemelten fontosnak az esélyegyenlőség előmozdítását, és hogyan kívánja segíteni azt.

Egy fiatal és egy idős hölgy ül az irodában a számítógép előtt.

A közszolgálati jogviszonyok szabályozását általános jelleggel az erőteljesebb jogalkotói beavatkozás és a felek autonómiájának kisebb mozgástere jellemzi a versenyszféra munkajogához képest, mely számos elemen keresztül visszaköszön. A foglalkoztatott szempontjából kiemelt jelentősége lehet annak, ha a foglalkoztató valamilyen tekintetben módosítani kívánja a jogviszonyt. Tekintsük át tehát ennek korlátait a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján.