Szerző: dr. Heinrich Renáta

Az asztalon van egy naptár, egy csésze kávé és egy telefon.

A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.

Egy nő begipszelt kézzel ül az orvosi rendelőben.

Napjainkban is sokszor hallhatjuk a köznyelvben a „nem vagyoni kártérítési igény” fogalmát. A korábbi polgári törvénykönyv által szabályozott – egyébként meglehetősen ellentmondásosan kezelt – intézmény helyett ugyanakkor a hatályos jog a sérelemdíjat vezette be, mint a személyiségi jogok megsértésének egyik lehetséges jogkövetkezményét.

Egy kerekesszékben ülő férfi a lépcső előtt áll. Nem tud felmenni.

A közelmúltban országszerte nem kevesebb, mint huszonkét információs pont létrehozására került sor hazánkban, melyek elsődlegesen arra hivatottak, hogy a fogyatékos személyek és hozzátartozóik mindennapjait információkkal és tanácsadással segítsék. Tekintsük át, hogy a hazai jogalkotás mely területeken értékeli kiemelten fontosnak az esélyegyenlőség előmozdítását, és hogyan kívánja segíteni azt.

Egy fiatal és egy idős hölgy ül az irodában a számítógép előtt.

A közszolgálati jogviszonyok szabályozását általános jelleggel az erőteljesebb jogalkotói beavatkozás és a felek autonómiájának kisebb mozgástere jellemzi a versenyszféra munkajogához képest, mely számos elemen keresztül visszaköszön. A foglalkoztatott szempontjából kiemelt jelentősége lehet annak, ha a foglalkoztató valamilyen tekintetben módosítani kívánja a jogviszonyt. Tekintsük át tehát ennek korlátait a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján.

Egy idő nő fekszik a kórházi ágyon. Egy idős férfi és egy fiatal lány, valószínűleg a rokonai, mellette vannak és gondoskodnak róla.

Talán első hallásra meglehetősen művinek tűnik, de a jogalkotó több jogszabály keretei közt is törvényi szintre emelte az emberi kapcsolatok érzelmi és gondoskodási tartalmát. Noha ideális esetben ezek teljesítése nem a jogszabályi előírások függvénye, mégis érdemes tisztában lennünk az irányadó rendelkezésekkel.

Egy fiatal üzletember felmondott a munkahelyén. A személyes dolgait egy dobozban tartva távozik.

Ügyfelünk határozatlan időre létrejött munkaviszonyát – élve a hatályos jog által biztosított lehetőségével – rendes felmondással megszüntette. A munkáltató az írásbeli felmondást aláírásával igazoltan átvette, és a felmondási időre mentesítette Ügyfelünket rendelkezésre állási- és munkavégzési kötelezettsége alól, utóbb azonban ennek ellentmondó igénnyel állt elő.

Egy apa és a szőke kisfia ülnek a vonatállomás várótermében és várják a vonatot. Mellettük egy nagy sárga gurulós bőrönd van.

Nem ritka, hogy kiskorú gyermekek csak egyik szülőjükkel, akár más hozzátartozóval, esetleg családi barátok szüleinek kíséretében utaznak külföldre. Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy ilyen esetekben hogyan kerülhetjük el az esetleges félreértéseket a rutinellenőrzéseket külföldi hatóságokkal.

A munkahelyen kér fiatal férfi kezet fog.

A munkaerő-kölcsönzés az úgynevezett atipikus munkaviszonyok körébe tartozik. Olyan foglalkoztatást jelöl, ahol a munkavállaló a kölcsönbeadó munkáltatóval áll munkaviszonyban, azonban ez a munkáltató a munkaerőt ideiglenesen harmadik személynek, a kölcsönvevőnek engedi át.

Ifjú férj és feleség ölelkezik az esküvőn. Előtérben egy esküvői csokor.

Tekintettel arra, hogy a házasság nem csupán érzelmi, de gazdasági kötelék is, elengedhetetlen a jogalkotó részéről ezen a vagyoni viszonyok rendezése. A házastársak ilyen viszonyára nézve továbbra is a vagyonközösség a törvényi főszabály, azonban a társadalmi átalakulások egyéb formákat is életre hívtak.