Munkáltatói felmondás szabályait taglaló cikkünk alatt számos hozzászólás feszegette, hogy az egyértelmű szabálytalanságokon túl – írásbeliség hiánya, indoklás kihagyása – milyen egyéb tényezők tehetik jogellenessé a munkáltató általi egyoldalú megszüntetést. A legtöbb kérdés arra irányult, mi a helyzet akkor, ha az indoklás az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző módon hátrányos megkülönböztetést valósít meg az elbocsátott munkavállalóval szemben, s erre több fiktív példát is felhoztak. Lássuk most ezek közül az egyik leginkább vitatott esetet!

2021. február 7. napjától kezdve egy hónapon át lehet kitölteni azt a kérdőívet, melynek célja az állampolgárok véleményének kikérése az állatvédelem tárgykörében. A néhány perc alatt kitölthető kérdőív két sarkalatos pontja a felelős állattartás és a hatályos jogszabályi környezet megfelelősége, illetőleg egyaránt foglalkozik a házi kedvencek és a haszonállatok helyzetével. Tekintsük át most röviden, hogy jelenleg milyen főbb szabályok irányadók az állatokkal való bánásmód vonatkozásában!

A közösségi média térhódítása meglehetősen tág teret biztosít a véleménynyilvánításnak, s mint oly sok mindennek, ennek is megvannak a maga árnyoldalai. A köznapi szóhasználatban gyakran keverednek az ezzel kapcsolatos tényállások, jogintézmények megnevezései, amik nem csekély zavart eredményeznek. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy milyen jogágak foglalkoznak a véleményszabadsággal és annak határaival, és miben különböznek a vonatkozó szabályok.

A felnőtt lét leginkább kellemetlen pillanatai a munkahelyi problémákhoz kapcsolódnak. Ezek közt is kitüntetett helyet foglal el a munkáltatói felmondás és annak kezelése, nem is említve, hogy az elbocsátás közlését követően általában még hosszabb-rövidebb ideig munkavégzési kötelezettség terheli a munkavállalót. Ez az időszak mindkét felet kihívások elé állíthatja, s ha a viszony elmérgesedik, a sértettség gyakran meggondolatlanságra sarkall.

Manapság egyre többen döntenek úgy, hogy vagyonuk sorsáról haláluk esetére maguk rendelkeznek, és nem bízzák a törvényes öröklési szabályokra a hagyaték átszállását. Az elhatározás mögött több ok húzódhat meg, például az a szándék, hogy érzelmi okokból bizonyos vagyontárgyak meghatározott személyekhez kerüljenek, vagy éppen az élettársat hozzák hasonló helyzetbe, mint a túlélő házastársat. A végrendelet tételét ugyanakkor számos tévhit övezi – oszlassuk el ezeket!

A munkajog és a polgári jog egymáshoz közel álló jogterületek, amit kiválóan szemléltet a jelen cikkünk alapjául szolgáló történet. Maga a tényállás igen egyszerű: Róbert egy fuvarozással foglalkozó kisvállalkozás munkavállalójaként egy megrendelő részére szállított ki termékeket. Amikor a megrendelő telephelyére ért, az ott dolgozók megmutatták, hova rakhatja a hozott árut – ekkor következett be a baj.

A viszonylag enyhe december után januárban beköszöntött az igazi tél, vele együtt a havas, jeges utak. Ennek megfelelően sajnos a közlekedési hírek is gyakrabban szólnak közúti incidensekről.

Belátható, hogy a jóhírnév sérelme például egy vállalkozás esetében komoly érdeksérelmet okozhat, hiszen a fogyasztók sokkal többször és lényegesen hangzatosabban számolnak be negatív tapasztalataikról, mint pozitív élményeikről. Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogyan határolhatók el a jogsértések a jogszerű véleményektől, és milyen eszközökkel léphetünk fel az előbbiek ellen.

Számos cikkünk kapcsán érkeznek hozzánk kérdések olvasóinktól, akár hozzászólások, akár üzenetek formájában. Egy munkajogi írásunkkal összefüggésben – mely a munkavállalói felmondás legfontosabb szabályait taglalta – a legtöbben azt a kérdést feszegették: miért is kellene munkában tölteni a felmondási időt? Az alábbiakban erre adunk választ.

A régi vicc úgy tartja, ha egy sérelmes kijelentés az ellenségünkről szól, az jogos vélemény, ha rólunk, akkor aljas rágalom. Komolyra fordítva a szót: vajon korlátlan-e a vélemény- és szólásszabadság? Esetleg van egy határ, amit már nem léphetünk át, ha nem akarunk hátrányos következményekkel szembesülni?