A hatályos jogszabály nem kevesebb, mint hét személyiségi jogot nevesít a magánélet tiszteletben tartásától a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalmán keresztül a képmáshoz való jogig. Tekintettel arra, hogy a személyiségi jogok mindegyike kivétel nélkül az emberi méltóságból, mint elidegeníthetetlen alapvető jogból ered, egyes esetekben a személyiségi jogsérelem más jogág – például alkotmányjog vagy éppen büntetőjog – normáit is sértheti. Mindemellett a sérelemdíjat, mint lehetséges jogkövetkezményt a polgári jog kapcsolja az ilyen jellegű tényállásokhoz.
Egyszerű példával szemléltetve: amennyiben elszenvedünk egy személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet, melynek során kartörést diagnosztizálnak, keletkezett káraink egy része relatíve könnyen összegszerűsíthető. Ilyenek például a sérült tárgyak rongálódásának javítási költségei vagy az esetleges jövedelemkiesés. A sérelemdíj azonban önmagában a személyiségi jog megsértésének – a fent szemléltetett példa esetén a testi épség sérelmének – „ellenértéke”, melynek összegszerű megállapítása enyhén szólva nehézkes. A jogszabály számítási módot, illetőleg értékhatárokat nem jelöl meg mankóként. Tegyük hozzá, ez szinte lehetetlen is volna, hiszen merőben más következményekhez vezet például egy csuklósérülésből visszamaradó sérülés egy zongoraművész hivatásában, mint egy telefonos ügyintéző mindennapjaiban.
A sérelemdíj megállapításához a polgári törvénykönyv annyiban törekszik támaszt adni, hogy az alábbi mérlegelendő szempontokat jelöli meg az elbíráláshoz:
- a jogsértés súlya, esetleges ismétlődő jellege
- a felróhatóság mértéke
- a jogsértés hatása a sértettre és környezetére
A fenti mérlegelendő szempontok és az eset összes körülményei, így különösen a sérüléssel érintett szerv, testrész figyelembevételével, az egyösszegben meghatározott sérelemdíj mértéke a pártízezres összegtől akár a több millió forintos tételig is terjedhet.