Az egyes közlekedési szabályszegésekkel összefüggésben, kormányrendelet határozza meg, hogy bizonyos szabálysértések esetén mekkora összegű helyszíni bírság vagy ezen túl szabálysértési bírság kiszabására kell, hogy sor kerüljön. Szándékos a megfogalmazás, ugyanis ezekben az esetekben a kormányrendelet fix összegben határozza meg a bírság mértékét, attól sem lefelé, sem felfelé eltérni nem lehetséges.
Az egyik legnagyobb összegű bírság a KRESZ 17. § (1) bekezdés e) pontjának megszegése, azaz engedély nélkül, a mozgáskorlátozott személyek részére fenntartott helyen várakozott.
A fenti várakozásra fenntartott helyen kizárólag engedély birtokában lehetséges parkolni és ezt az engedélyt jól látható helyen kell kitenni. Ha ilyen engedéllyel az illető nem rendelkezik vagy jogosulatlanul használja fel, esetleg elfelejti kitenni, úgy számíthat a bírság kiszabására is. A helyszíni bírság összege 50.000,- Ft, míg feljelentés esetén a szabálysértési bírság összege 100.000,- Ft.
A jogkövetkezmény alkalmazásához legalább két feltételnek kell fennállnia. Az egyik, hogy az elkövető személye beazonosítható legyen. A másik pedig, hogy a szabálysértés is bizonyítható legyen. Ha ez a két feltétel fennáll, úgy a bírság is megalapozott lesz.
Sajnos azt kevesen tudják, hogy amennyiben a járművezető jelenlétében kerül úgy kiszabásra a helyszíni bírság, hogy az annak alapjául szolgáló cselekményt az érintett elismeri, úgy további jogorvoslatra nincs lehetőség. Ha vitatja, akkor feljelentés következtében szabálysértési eljárás fog indulni. Ha azonban a járművezető távollétében kerül kiszabásra a helyszíni bírság, akkor az érintett mérlegelheti, hogy az összeget, a megszabott határidőn belül befizeti-e vagy sem? Amennyiben a befizetés elmarad, úgy szintén szabálysértési eljárásban fogja vizsgálni az esetet az érintett hatóság.