Ügyfelünk járműve egy parkolóban várakozott, amikor egy másik gépjármű beletolatott. A fotók és a mindkét fél által aláírt baleseti bejelentő lap ellenére a károkozó biztosítója közölte, hogy kamerafelvétel hiányában nem látja bizonyítottnak a káresemény helyét, idejét, és nem tudja megítélni a felelősségi kérdést sem.

Sokan, főleg a városokban felháborodnak azon, hogy parkolásuk során bírságot kapnak, mégpedig azért, mert zöldterületen álltak meg. A felháborodás főleg akkor bajos, ha az illető szerint szó sem volt zöldterületről. A másik érv, hogy tábla sem jelezte, hogy ott nem lehetne megállni és a KRESZ egyébként sem ismer ilyen esetet.

Kristóf egy hosszú, fárasztó munkanap után hazafelé tartott autójával újpesti otthonába. A lakótelepi parkolóban több kört is tett, hátha talál megfelelő parkolóhelyet éjszakára, ám nem járt sikerrel. Körülbelül 15 percnyi keresgélés után felcsillant a remény, egy közeli kis utcában a járdán kétkerékkel parkolt jónéhány autó, két autó között pedig pont volt annyi hely, hogy Kristóf is be tudott parkolni.

Ügyfelünknek Pápa belvárosában egy lakóház előtt kellett parkolnia addig, amíg unokáit a szemközti iskolába bekísérte. Az autó a járda és az úttest közötti közterületen állt, sem a járdára, sem az úttestre nem lógott be. A fenti időpontban viharos széllökések voltak a településen. Amikor 20 perccel később visszatért az autóhoz, körben összetört tetőcserép és vakolatdarabokat talált. Az autó tetőlemezére zuhant egy tetőcserép, horpadásokat, valamint egy apró sérülést okozott az első szélvédőn, amely azonban a látótér közepére esik. Az esetet fényképekkel dokumentálta, bement a lakóházba, felkereste a közösképviselőt, és bejelentette neki és a lakóépület biztosítójának a történteket.

A parkolási díj -, és pótdíjfizetésekkel mindig csak a baj van. Főleg akkor, amikor a járművezető megkapja a pótdíjfizetésre történő felszólítást. Kevesen tudják azonban, hogy az üzemeltetőt milyen eljárási kötelezettségek és határidők terhelik az igényérvényesítés során. Nézzük meg ezeket!

Még mindig jelentős aktualitása van annak, hogy engedély nélkül mozgáskorlátozott helyen várakoznak autósok. Előfordul, hogy szándékosan nem veszi ezt figyelembe valaki, de az is, hogy a legnagyobb körültekintés ellenére nem vette észre az érintett gépjárművezető. Mi lehet ennek a jogkövetkezménye?

Sajnos nagyon gyakori probléma, hogy az ingatlan tulajdonosa más járművek miatt nem tudja megközelíteni a saját kapubejáróját. Ennek a látszólag egyszerű jogi problémának a megoldása - legalábbis a törvényes - nem is mindig olyan egyszerű.

A városi zöldfelületek száma napjainkban sajnos rohamosan csökken annak ellenére, hogy azok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy mindenki tiszta, egészséges és élhető környezetben éljen. Sajnos általános igazságnak tekinthető az is, hogy minden nagyvárosban több gépjármű van, mint ahány parkolóhely. Ebből adódóan sokan kénytelenek akár az út menti földes sávokat, illetve egyéb, zöldfelületnek minősülő területek igénybe venni parkolás céljából, mellyel azonban a legtöbb esetben szabályszegét követnek el.

Akinek már szállították el a járművét szabálytalan várakozás miatt, tudhatja, hogy mennyi időbe és pénzbe telik a jármű kiváltása. Az elszállítás azonban csupán egy intézkedés, ezt követi a feljelentés és a szabálysértési eljárás, amelyben további sarcot, a szabálysértési bírságot szabhatják ki az elkövetőre. Néha azonban a hatóság is követ el hibát. Kérdés, hogy ilyen esetben visszaigényelhető-e a kifizetett szállítási költség és követelhetünk-e kártérítést?

A parkolási ügyek hosszú évek óta kimeríthetetlen forrásául szolgálnak a botrányos eseteknek, jogvitáknak, pereknek. A fővárosi önkormányzatok gyakorlata, a parkolási cégek eljárása és a bírói gyakorlat szenvtelensége már eddig is számtalanszor adott okot megbotránkozásra. Egy viszonylag friss kúriai ítélet javította az autósok helyzetét, mégis úgy tűnik, hogy a döntésről nem minden fővárosi parkolási társaságnál értesültek.