Gyakori problémaként találkozunk azzal, hogy sokan nem tudják: mi a különbség a fizetési felszólítás és az úgynevezett fizetési meghagyás között. A fogalmak összekeverése, illetve ismeretlensége sajnos komoly következményekkel járnak, épp ezért tartjuk fontosnak a fizetési felszólítás és fizetési meghagyás jogi magyarázatát is.

Sajnos az elmúlt években többször is tanúi lehettünk annak, hogy utazási irodák fizetésképtelenné váltak és ennek eredményeként a lefoglalt utakat már nem tudták igénybe venni az utasok, vagy egyszerűen kint rekedtek külföldön. A minap ismét megjelent a sajtóban, hogy egy utazási iroda ügyfelei külföldön maradtak. Mostani cikkünkben azt tekintjük át, hogy vajon milyen lehetőségeik vannak egy ilyen helyzetben az utasoknak?

Társasházban élni bizonyos szempontból sokszor bosszantó, míg más aspektusból nézve, akár kényelmes megoldás is lehet. A mostani cikkünkben is egy ilyen helyzetet mutatunk be, mely leginkább a társasházi beázások problémája kapcsán nyújthat eligazítást.

Miért tűnhet jogilag bonyolultnak a társasházi beázásokkal kapcsolatos kárigények?

Nos,

Sajnos aktuálisabb nem is lehetne ez a témakör. A jelenlegi infláció és költségek elszabadulásával, nagyobb esély is mutatkozik arra, hogy munkahelyek fognak megszűnni. Ennek egyenes következménye az, hogy a munkakeresők, állásnélküliek száma is várhatóan növekedni fog. Épp ezért tartjuk fontosnak azt, hogy a jelen cikkben összefoglaljuk, hogy a munkanélküliség ideje alatt, ideiglenes jelleggel milyen ellátásban részesülhet az álláskereső.

Folytatásos cikkünk második részében arról lesz szó, hogy a károsult, akinek a munkavégzés során a munkavállaló kárt okozott, kivel szemben és milyen kártérítési igényt érvényesíthet. Cikkünk első részét itt olvashatják.

Mostani, kétrészes, folytatásos cikkünkben arról lesz szó, hogy vajon a munkavállaló, munkavégzése során okozott károkért milyen eseteben és mekkora mértékben köteles helytállni. Milyen igényt támaszthat vele szemben a munkáltató és a károsult.

A világjárványt követő nyitás talán egyik jellemzője, hogy sokan törekednek az elmúlt évek utazásait, akár repülős utak igénybevételével pótolni. Ugyanakkor közismert tény, hogy akár munkaerő hiánya, akár sztrájk miatt, egyre több járatot törölnek a légitársaságok, illetve igen jellemzővé váltak a járatkésések is. Mostani cikkünkben ez utóbbival foglalkozunk, kifejezetten kitérve arra, hogy az érintett utasok milyen igényekkel élhetnek a légitársasággal szemben.

Valamely termék, vagy szolgáltatás hibás teljesítése esetén, a jogosultnak, hívjuk a továbbiakban vevőnek többféle igénye lehet az eladóval szemben. Hogy melyek ezek az igények és milyen formában érvényesíthetőek ezek, erre adunk választ ebben a cikkben.

Ha nyár, akkor a nyári témaköröknél, így az utazásnál maradva, teszünk egy kis kitérőt az utasbiztosítási szerződések irányába. Visszatérő üzenetünk, hogy utazás előtt erősen javasolt utasbiztosítási szerződést kötni. Ez a legrosszabb helyezetekben is segítséget jelenthet az érintettek részére, akár egészségügyi problémáról, vagy lopáskárról van szó. Mostani cikkünkben arról lesz szó, hogy a megkötött biztosítási szerződés esetén is a biztosítottnak is vannak olyan kötelezettségei, amelyek a szolgáltatás nyújtásához szükségesek. Ha pedig ezeknek a kötelezettségeknek nem tesz eleget a biztosított, akkor a biztosító könnyen mentesülhet a helytállási kötelezettsége alól.

Mostani cikkünkben arról ejtünk szót, hogy milyen következményei vannak annak, ha a gépjármű üzembentartója nem köti, vagy nem tartja fenn a kötelező felelősségbiztosítási szerződést a gépjárművön. E témát azért is tartjuk fontosnak, mert nagyon komoly anyagi következményei lehetnek az érintett üzembentartóra nézve is.