Levonhatja a munkáltató a béremből a követelését?

Egy férfi üres pénztárcát tart a kezében
A hatályos jogszabályok több módon is védik a munkabért, mint a munkavállaló és családja megélhetésének, egzisztenciájának alapkövét. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk vele, mire terjedhet ki egy esetleges levonás, és mire nem.

Értelemszerű, hogy a bruttó bért a munkáltató a megfizetendő adókkal és járulékokkal csökkenti; ezen túlmenően végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat alapján eszközölhet levonást a bérből, ha például a munkavállalónak jogerősen megítélt tartásdíj- vagy egyéb fizetési kötelezettsége áll fenn.

De mi a helyzet a munkáltató követeléseivel?

A legyakrabban akkor merül fel ez a kérdés, amikor a munkavállaló munkakörének ellátása során kárt okoz a munkáltatónak, aki érvényesíteni kívánja azt a dolgozóval szemben. Ugyan ezt korlátozott körben megteheti, egy komoly korlátot mindenképpen figyelembe kell vennie, nevezetesen azt, hogy a követelését nem vonhatja le egyszerűen a foglalkoztatott béréből annak hozzájárulása nélkül.

A gyakorlatban ez általában úgy történik, hogy a káreseményről a munkáltatónál jegyzőkönyv vagy feljegyzés készül. Amennyiben a munkavállaló elismeri felelősségét az okozott károk vonatkozásában, nyilatkozattal hozzájárulhat, hogy a munkáltató követelését a munkabérből történő levonással egyenlítse ki. Ha azonban a munkavállaló vitatja, hogy ő okozta volna a kárt, s a levonáshoz nem járul hozzá, a munkavállaló nem járhat el így, hanem egyéb úton (fizetési felszólítással vagy hivatalos eljárásban) érvényesítheti kárait, mely esetben a bizonyítási kötelezettség a foglalkoztatót terheli.

Találkozhatunk emellett olyan kikötéssel a munkaszerződésben, melynek értelmében a munkavállaló még konkrét káresemény nélkül, előre általános jelleggel vállalja a felelősséget, s egyben hozzájárul a (még be nem következett) károk béréből történő levonásához. Hangsúlyozzuk, hogy álláspontunk szerint az ilyen kikötések a munkavállalóra nézve hátrányosak, akár érvénytelenek is lehetnek! Konkrét káresemény esetén nincs akadálya a felelősség elismerésének, azonban még meg nem történt, jövőbeli és esetleges események vonatkozásában ez súlyosan csorbítja a munkavállalói jogokat.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 3 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!