A karácsony közeledtével könnyelműen költekezünk valamennyien. Az általános statisztikai adatok alapján ez az az időszak, amikor az egész év átlagához képest az áruhitelek száma is megnövekszik. Mint minden jogvita, esetlegesen előre nem várt helyzet megelőzése érdekében, minden esetben külön jelentősége van az előre megfontolt, átgondolt döntésnek. Célszerű az áruhitel felvétele kapcsán – a lehetőségekhez képest -e előre kikalkulálni, hogy vajon, ha a legrosszabban alakulnak a pénzügyeink, akkor is lesz-e lehetőségünk határidőben, késedelem nélkül megfizetni a hátralévő törlesztő részletet. Ilyen esetekben tehát jobb elővigyázatosnak lenni. 

Az áruhitelek kapcsán több biztonsági háló állhat fenn a számunkra, kezdve az anyagi helyzetünk megvizsgálásán át, a különböző hitelfedezeti biztosításokon keresztül. Ez utóbbiak külön díj ellenében nyújthatnak számunkra biztonságot arra az általános esetre, ha önhibánkon kívül nem tudnánk a törlesztő részleteket teljesíteni. Ilyen eset lehet egy táppénzes állomány, vagy a munkaviszony megszűntetése is, ha a például a munkáltató él rendes felmondással. 

Figyelem! A hitelfedezeti biztosítások sem minden esetre nyújtanak szolgáltatást. Nagyon fontos, hogy amennyiben egy ilyen szerződéssel szeretnénk fizetőképességünket bebiztosítani, akkor előtte fontos tisztázni, hogy a biztosítás mire nyújt fedezetet, azaz szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy olvassuk el a biztosításhoz adott ügyfél tájékoztatót, nézzük meg azokat a szerződési feltételeket is, melyek a biztosítási szerződés tartalmát adják. 

Az áruhiteleknél, ugyanúgy, mint más hiteleknél nagyon fontos szabály, hogy a szerződési feltételek adják a jogviszony lényegét, azaz ez tartalmazza, hogy a szerződő feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a jogviszonyból eredően. Itt bírnak különös jelentőséggel azok a rendelkezések, melyek a szerződésben foglalt törlesztésre, és annak késedelmes teljesítésére, illetve a törlesztés elmaradására vonatkoznak. Általában a hitelező pénzintézetek a szerződésszegés kifejezett eseteként rögzítik mind a késedelmes fizetést, mind pedig a nem teljesítést. Ezeknek általában az a magától értetődő következménye, hogy a hitelező pénzintézetnek megnyílik a szerződés értelmében a felmondási joga, még pedig azonnali hatállyal. A szerződés azonnali hatályú megszűntetése pedig a törlesztő részletekből , és egyéb járulékos költségekből hátra maradt összeget azonnal esedékessé teszi. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézet ilyenkor a hátralékot és költségeit, egy összegben, és azonnal követelheti az adóson. 

Bár lehet, hogy e folyamat sokak számára ismerős lehet, hisz a sajtó rengeteget foglalkozott már ezzel a témával, azonban a rejtett következményeiről sokan nem tudnak. Ez pedig a KHR-lista, vagy közismertebb nevén a BAR-lista. 
A hitelintézetekről szóló törvényi szabályozás ugyanis lehetővé teszi a hitelező pénzintézetek számára, hogy amennyiben az adós tartozása 90 naptári napon keresztül fennáll, és ennek az összege meghaladja a minimálbér mértékét, akkor a pénzintézet jogszerűen kezdeményezheti az adós felvételét ezen a listán. 

Fontos fogyasztói követelmény, hogy a BAR- listára kerülés nem a pénzintézet kénye-kedvére történhet, azaz törvény mondja ki annak a feltételeit, mi több, garanciális szabályok kerültek beiktatásra annak érdekében, hogy ezt a jogot a pénzintézetek visszaélésszerűen ne tudják gyakorolni. ilyen garanciális szabály a fenti feltételeken felül az, hogy a pénzintézetnek előzetesen fel kell írásban szólítania az adóst. Ebben az előzetes levélben a pénzintézetnek értesítenie kell az elmaradásról, valamint arról, hogy a további hiány a BAR-listára való regisztrálást fogja eredményezni. Azonban nemcsak az előzetesen kell erre a figyelmet felhívni, hanem utólagosan is, tehát a pénzintézetnek törvényi kötelezettsége az, hogy az adatátadásról is értesítse az adóst. 

Abban az esetben, ha a pénzintézet a reá nézve kötelező szabályokat nem tartja be, akkor az adónak kifogást kell emelnie az adatátadás jogszerűtlensége ellen, és kérnie kell referenciaadatainak törlését. A pénzintézet köteles a kifogást kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban tájékoztatni. Abban az esetben, ha a kifogás alapos, akkor a pénzintézet köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett – a nyilvántartást üzemeltető részére átadni, amely köteles a változást átvezetni.

Mivel egy meggondolatlan döntés igen komoly követekzményekhez vezet, ezért reméljük, hogy ezzel az írással sikerül a nagy karácsonyi forgatag ellenére is eligazítást nyújtani Olvasóink számára. Vigyázzanak magukra és kellemes vásárlást kívánunk!