Alapvető követelmény, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz a járművével, az mindenkor rendelkezzen érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel. Mielőtt útnak indulnak nem árt ellenőrizni azt, hogy az érintett szerződés rendezett-e díjjal, élő-e még a szerződés. Lehet, hogy ez furcsán hangzik elsőre, de sajnos szinte mindig meglepetésként éri az üzembentartót, hogy nincs is élő szerződése. A biztosítási szerződés ellenőrzésén túl nem árt a gépjármű iratainak érvényességét és a jármű műszaki állapotát is ellenőrizni, valamint figyelemmel lenni arra, hogy az úticél szerint ország nem követel-e meg valamilyen kötelező felszereltséget (Ausztriában ilyen télen a hólánc). És még egy fontos követelmény: minden esetben legyen az autóban a „kék-sárga bejelentő lap”.
Ha az Európai Unió valamely tagállamában mi magunk okozunk kárt, akkor a helyszínen megállva ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentő lapot. Ha személyi sérülés történt, vagy egyébként az érintett ország jogszabálya előírja, akkor ki kell hívni a rendőrséget a helyszínre. Ebben az esetben az érintett állam magyar nagykövetsége esetleg segíthet a tolmácsolásban, amennyiben nyelvi akadályok merülnének fel. Fontos kitétel, hogy az általunk okozott kárt jeleznünk kell a felelősségbiztosítónknak. Ezt ma már elektronikus úton, webes felületen keresztül is megtehetjük.
Ha mi szenvedünk vétlenként közlekedési balesetet, akkor szintén alap az Európai Baleseti Bejelentő lap kitöltése. Itt azonban fordul a kocka. A probléma az, hogy a kártérítési igényünket – mind jogalapját, mind pedig összegszerűségét tekintve – nekünk kell majd bizonyítanunk. Ezért a legtöbb esetben célszerű a helyszínről és az érintett járművekről fotókat készíteni, tanúk nevét és elérhetőségét is rögzíteni, egyben, ha van rá mód, akkor leírattatni velük a nyilatkozatukat. Ha súlyosabb esetről van szó, akkor szintén javasolt a rendőrséget a helyszínre hívni.
Ha a balesetet egy másik tagállamban üzembehelyezett gépjárművel okozták, akkor a kárigényünket, vagy a károkozó felelőségbiztosítójával szemben közvetlenül érvényesíthetjük, vagy a magyarországi kárrendezési megbízottja útján intézkedhetünk. Ez utóbbiról a MABISZ fog tudni felvilágosítást adni.
Ha a károkozó nem uniós tagállambeli, akkor a kárt közvetlenül a felelősségbiztosítójával, vagy a baleset a baleset helye szerinti képviselőjétől, a levelezővel szemben érvényesítheti.
Fontos azt tudni, hogy a kárrendezés ezekben az esetekben igen elhúzódik, így azzal is számolni kell, hogy hosszabb ideig tarthat – a nemzetközi porond miatt – mint egy „sima” magyarországi kárrendezés.