Minden földhasználó – legyen birtokában belterületi vagy külterületi ingatlan – köteles arról gondoskodni, hogy az általa használt terület parlagfűmentes legyen. Ez igen egyszerű szabálynak minősül, mégis évről évre egyre nagyobb gondot okoz az, hogy az ingatlanok használói nem tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek.

Ki is az a földhasználó?

A 2008. évi XLVI. törvény értelmező rendelkezései alapján földhasználó mindenki, aki földdel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a föld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal rendelkezik, illetve olyan dolgot használ, melyben a növény fenntartható.

A földhasználó kötelezettsége az, hogy minden év június 30. napjáig megakadályozza azt, hogy a parlagfű virágbimbója kialakuljon. Ezt az állapotot egyben folyamatosan fenn kell tartani. Magyarán ennek legmegfelelőbb módja, hogy az érintett növényeket kaszálják, levágják.

Ha a földhasználó e kötelezettségét nem végzi el június 30. napjáig, akkor ezt követő naptól, azaz július 1. napjától vele szemben hatósági eljárást kell kezdeményezni. Ezt belterületen a jegyző rendeli el, míg külterületen a megyei kormányhivatal szakirányú hatósága.

Az érintett kötelezettel szemben ilyenkor a hatóság határozatot hoz, melyben kötelezi a parlagfű mentesítésre. Ha ennek nem tesz eleget, akkor közérdekű védekezést kell elrendeli. Az erre vonatkozó határozat hirdetmény útján is kézbesíthető az érintett földhasználóval, így nem szükséges átvenni a határozatot.

A közérdekű védekezés keretében a hatóság, valamint a védekezéssel megbízott vállalkozó tulajdonképpen végrehajtja a mentesítést. Ennek során az érintett ingatlanba bemehet és elvégezheti a gyomírtást.

Abban az esetben, ha az érintett kultúrnövény károsodása nélkül ez nem végezhető el, akkor a törvény meghatározza azt a fertőzöttségi arányt, mely felett el lehet végezni a mentesítést a kultúrnövényekre tekintet nélkül. Ebben az esetben a földhasználónak semmilyen lehetősége nincs arra, hogy az Őt ért kár miatt kártalanításra tartson igényt a hatósági intézkedéssel szemben.

A rossz hír a fentieken túl pedig az, hogy a mentesítés költségeit a hatóság a földhasználóra fogja terheli, valamint vele szemben 15.000,- Ft-tól, akár 5.000.000,- Ft-ig terjedő bírság is kiszabható.

A fentiek alapján a földhasználót igen szigorú kötelezettségek terhelik, így érdemes a fentiekre nyomatékosan odafigyelni.