Év végi szabadságok kiadása

Az asztalon van egy naptár, fenyőágak, karácsonyfadíszek. A december 25. be van karikázva.
Az év vége jellemzően rohanással telik nemcsak a vásárlás és az ünnepi készülődés miatt, hanem a munkahelyeken is. Jellemző, hogy többeknek csak decemberben realizálódik az, hogy munkavállalóként még nem vette ki időben az éves szabadságát, ugyanakkor annak kivétele már átnyúlna a következő évre. A mostani cikkünkben a szabadság kiadásának szabályait tekintjük át.

A szabadságok kiadása és kivétele mindig aktuálissá válik az év vége közeledtével. A rendes szabadás intézményét a Munka Törvénykönyve rendezi, és ez határozza meg azokat a szigorú szabályokat is, melyek a szabadság kiadására vonatkoznak.

Eszerint az alapszabadság egy évben 20 nap, azonban a törvény a munkavállaló életkora alapján azt további pótszabadsággal növeli. Ezen felül még – a törvényben meghatározott indokok fennállása esetén – az alapszabadsághoz további pótszabadságok adódnak, úgy, mint például a gyermek után járó pótszabadság.

A szabadság kiadása kapcsán is részletes szabályokat tartalmaz a törvény. Sokan nem tudják, de a szabadság nagyobb részével a munkáltató rendelkezik, legalábbis abban az értelembe véve, hogy azt mikor adja ki a munkavállaló számára. Ugyanakkor változatlan az a rendelkezés, miszerint a munkáltató évente 7 munkanapot, legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ezt az igényét a munkavállalónak a szabadság megkezdését megelőzően legalább 15 nappal kell a munkáltató számára jelezni.

A gyakorlatban, a legtöbb esetben – legalábbis az általános munkarendet figyelembe véve – a felek közösen megegyezve, rugalmasan tudják a szabadság kiadását kezelni. De! Senkiben ne legyen kétely afelől, hogy a szabadságot főszabály szerint, az esedékességének évében kell kiadni. Ebből akár az is következhetne, hogy ha valaki mégsem vette ki az éves szabadságát vagy annak egy részét, akkor az, december 31. napjával el is „veszne”. Ez nem így van, és a törvény meghatározza azokat a kivételes eseteket és módot, amikor a szabadság mégis „átvihető” a következő évre. Ezek az esetek az alábbiak:

Ha a munkaviszony október 1-ét követően kezdődött, akkor lehetőség van arra, hogy a munkakezdés évében esedékessé váló szabadságot a munkáltató a következő naptári év március 31. napjáig adja ki.

Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló oldalán áll fenn olyan körülmény (például betegszabadságon vagy táppénzes állományban volt), mely miatt nem volt lehetőség a szabadság kiadására az esedékesség évében. Ebben az esetben a körülmény megszűnésétől számított 60 napon belül kell a szabadságot kiadni.

A fentieknek azonban ellentétje is előfordul. Ekként a munkáltatónál is felmerülhet olyan körülmény, mely miatt a szabadság kiadása nem lehetséges. Ilyen eset lehet, például amikor a munkáltatónál kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő helyzet áll fent. Ilyenkor a munkáltató módosíthatja a szabadság kiadásának időpontját, de az is előfordulhat, hogy a munkáltató a szabadság megszakítására kötelezi a munkavállalót. Ez utóbbi esetben természetesen köteles megtéríteni a munkavállaló ezzel összefüggő kárát és költségeit. Ugyanakkor a súlyos gazdasági érdekre, okra hivatkozva az is lehetséges, hogy a munkáltató a kollektív szerződésben teszi lehetővé, hogy a szabadság egynegyedét az esedékességet követő év március 31. napjáig adja ki.

A felek között lehetséges olyan megállapodást is kötni az adott évre, hogy az alapszabadságon felül, az életkor után járó pótszabadságokat az esedékességet követő év végéig adja ki a munkáltató. Ez nem tipikus és nem is gyakori megállapodás, viszont ha ilyen van, akkor azt írásba kell foglalni.

Végezetül pedig érdemes még egy rendelkezésről beszélni. A törvény lehetővé teszi azt, hogy amennyiben a munkavállaló a szabadságot elkezdi az esedékesség évében kivenni és ez folyamatában átnyúlik a következő évre, akkor az ilyen szabadságot úgy kell tekinteni, hogy azt az esedékességének évében vette ki a munkavállaló. Egy feltétel szükséges még ehhez, mégpedig az, hogy az átnyúló napok száma az 5 munkanapot ne haladja meg.

Mivel lassan megkezdődnek a karácsonyi szabadságolások, ezért reméljük, hogy a fenti rendelkezések ismertetésével is hasznos információkról tájékoztathattuk Olvasóinkat.