A kisebb gyermek gondozása és felügyelete egyedülálló szülő esetén – a másik szülővel való beosztás lehetőségének hiányában – sokkal nagyobb logisztikát igényel, így egyes védőszabályok csak a gyermek bizonyos koráig, így jellemzően 3 éves koráig élnek. Ilyenek például a munkaidő beosztására vonatkozó szabályok közül az alábbiak:

• A gyermek 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy munkaidőkeret vagy elszámolási időszak az egyedülálló szülő esetén csak a hozzájárulásával alkalmazható.

• Ugyancsak munkaidő-beosztással kapcsolatos előírás, hogy a gyermek 3 éves koráig a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be.

• Rendkívül fontos, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő számára – mindaddig, amíg a gyermek a 3. életévet be nem tölti – sem rendkívüli munkaidő (azaz túlóra!), sem készenlét, sem éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.

Hangsúlyozni kell, hogy a bírói és hatósági gyakorlat szerint a rendkívüli munkavégzés tilalma még a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg, vagyis a túlóra elrendelése ilyen esetekben semmiképpen nem lehetséges. Amennyiben a gyermek a 3. életévét betölti, úgy 4 éves koráig rendkívüli munkaidő és készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el.

A várandósság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (így a gyed, gyes alatt) alatt természetesen az egyedülálló szülőt is megilleti a felmondási védelem. Ez azonban kiegészül azzal a szabállyal, hogy ha az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, a határozatlan idejű munkaviszonya ebben az esetben is csak felmondási korlátozásokkal szüntethető meg. Így a felmondás indoka:

a) a munkavállaló magatartásával összefüggésben csak az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás alapjául is szolgáló magatartási indok lehet,

b) a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggésben csak akkor lesz jogszerű, ha

• a munkáltatónál a munkaszerződés szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy

• a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Végül, de nem utolsó sorban utalni szükséges a Munka Törvénykönyvének az általános magatartási követelmények között szabályozott fontos elvére, a méltányos mérlegelés követelményére. Eszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ez azt jelenti, hogy mindazon esetekben, amikor a munkáltató jogosan határozhat egymaga egy munkajogi kérdésben, pl. a munkaidő beosztásában, a munkavégzés helyében, akkor is mérlegelnie kell a munkavállaló körülményeit.

Ezek során számtalan esetben fontos tényező lehet, amennyiben egyedülálló szülőről van szó. Természetesen a munkavállalót ilyen esetben együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli, vagyis a munkáltató csak akkor tudja ezeket a körülményeket figyelembe venni, ha arról tudomása van.