Felmondás e-mailben – Jogszerű vagy sem?

Egy fiatal férfi döbbenten bámul a laptopja képernyőjére.
Természetes, hogy a digitalizáció és az okos eszközök elterjedése munkánk során is érezteti hatását, azonban legalább annyi vitát generál, amennyi előnye van. A munka törvénykönyve szerint az elektronikus úton tett nyilatkozatok akkor tekinthetők írásbelinek, ha azokból megállapítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozattétel időpontja, valamint alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésre. Ezek a kitételek nem teljesen egyértelműek, így nem alakult ki egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen elektronikus iratokat tekinthetünk írásbelinek.

A jogászok egy része úgy véli, a fenti követelményeknek csak a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott iratok felelhetnek meg. Noha azok kétségtelenül kielégítenék a hármas feltételrendszert, és a vonatkozó jogszabályok nem utalnak arra, hogy ez lenne a konkrét követelmény, a jogalkotó szándéka pedig az alakiságok egyszerűsítése volt.

Ha elfogadjuk az e-mailben történő közlés megfelelőségét, számos kérdéssel szembesülünk. Aggályos, hogy alkalmas-e egy e-mail a tartalom változatlan visszaidézésére, hiszen a technológia mai szintjén minden elektronikus csatornán továbbított információ torzítható.

Aggályos lehet a feladó személye is: a technikai eszköz fizikailag is elsajátítható, illetve biztonsági rendszere kijátszható, innentől kezdve nem feltétlenül a vélt feladótól származnak az információk. Fogós kérdés a nyilatkozattétel időpontja, hiszen a hálózat terheltsége folytán egy-egy üzenet napokig is várakozhat végleges kézbesítésre, s ez még nem ad információt arról sem, mikor kell azt közöltnek tekintenünk a címzettel.

A közlés idejét a törvény a hozzáférhetővé váláshoz köti, ami ugyancsak kérdéses. A közlés akkor történik, amikor a levél a munkavállaló postafiókjába megérkezik, esetleg amikor a felhasználó belép a fiókjába, vagy a konkrét üzenetre történő kattintáskor? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló szabadságát tölti, s ez idő alatt közölnek vele felmondást? Lehet-e ilyenkor kötelezettsége egyáltalán követni munkahelyi levelezését, s ha igen, milyen gyakran? Mi történik akkor, ha nem is a munkahelyi, hanem a privát e-mail címére történik a kézbesítés? Amennyiben a munkavállalónak van olyan sejtése, hogy a munkáltató meg kívánja szüntetni a fennálló jogviszonyt, elodázhatja-e ennek hatályosulását a végtelenségig azzal, hogy egyszerűen ignorálja, nem nyitja meg a felmondást tartalmazó iratot?

Egy sor olyan kérdés, melyre a jelenlegi szabályozás nem ad megnyugtató választ, így a bíróság legfeljebb esetről esetre, a konkrét körülmények alapján foglalhat állást az elektronikus úton tett nyilatkozatok írásbelivel egyező minőségéről. A félreértések elkerülése és az utólagos bizonyíthatóság érdekében egyelőre javasoljuk a papíralapú írásbeli forma megtartását.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 3 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!