A biciklis baleset
Az autóssal szemben büntetőeljárás indult, amelynek eredményeként közvetítői eljárás keretében megállapodás született ügyfelünk és az autóvezető közt. A megállapodásban szereplő összeg a teljes kár, és a sérelemdíj igény egy töredéke volt, de az autós ezzel is igyekezett jóvá tenni az okozott kárt.
Ügyfelünk anyagi kár és sérelemdíj igényt is előterjesztett a biztosító felé, az összeg milliós nagyságrendű volt. Ügyfelünk sérelemdíjként figyelembe vette azt az összeget, amit a közvetítői eljárásban kapott, ám ez a sérelemdíj igényének is csak egy részét tenné ki, nem is beszélve az anyagi kárról.
A biztosító változatos okokra hivatkozva nem akart fizetni, többek közt a közvetítői eljárást is ide sorolta (mondván, ha Ügyfelünk elfogadta a károkozótól azt az összeget, akkor a kára megtérült). De a biztosító kifogásai közt szerepelt még, hogy Ügyfelünk is hibás volt a balesetben (erre semmilyen adat nem utalt) illetve az is, hogy a büntetőeljárás jogerős befejezésééig nem tudnak ők sem felelőst megállapítani.
Miért nem volt alapjuk a kifogásoknak?
Minden kifogásuk alaptalan volt, amit részletes indoklással ellátott levélben jeleztünk is nekik. Az első azért, mert az, hogy a közvetítői eljárásban a tettes fizetőképessége (az az összeg, amit fel tud ajánlani) nem éri el az okozott kár mértékét, az nem jelenti azt, hogy a károsult minden további kárigényéről lemondana, és további kárigény a biztosító felé ne állhatna fenn.
A második azért nem volt megalapozott, mert a rendőrségi iratok alapján Ügyfelünk közrehatása nem merült fel, semmi nem utalt erre, és Ügyfelünkkel szemben nem is indult eljárás. Mellesleg, ha közre is hatott volna a balesetben a közrehatás mértékét a biztosító nem jelölte meg. Azért nem, mert ezt a verziót a biztosító találta ki, bizonyítani nem tudta.
A harmadik állításuk kifejezetten szembe megy a biztosítási törvénnyel. Amennyiben a biztosító az iratanyagból meg tudja állapítani, hogy ki volt a felelős, akkor el kell bírálnia a kárigényt, nem várhatja be a büntetőeljárás jogerős befejezését (ami akár évekig is eltarthat bizonyos esetekben). A biztosító az iratanyagból egyértelműen meg tudta állapítani, hogy ki a felelős.
Levelünk hatására – és a közvetítői eljárás eredményének ismeretében – a biztosító felajánlott egy, az általunk követelt összeg harmadának megfelelő kártérítést (sérelemdíj és vagyoni kár). Ezt nem fogadtuk el, és tájékoztattuk a biztosítót, hogy pert indítunk velük szemben.
A biztosító végül Ügyfelünk tejes kárigényét teljesítette, beleértve a sérelemdíj igényt is.