Ügyfelünk Jogtárs jogvédelmi biztosítással rendelkező vállalkozás, amely egy szerződés alapján megfelelően teljesített mindent, és a teljesítést a megrendelő is elismerte. Ezt követően azonban nem volt hajlandó a számlát kifizetni. Ügyfelünk képviseletében felszólítottuk a teljesítésre a megrendelőt, de választ nem kaptunk.

Ügyfelünk azzal a problémával keresett meg, hogy előző éjjel családi házuk melléképületében elektromos tűz keletkezett. A tűz nagyon gyorsan átterjedt a főépületre is, mely következtében a teljes ház leégett.

Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.

Ügyfelünk az év elején szerette volna régi, elavult fürdőszobáját felújítani. A munkával egy „szakembert” bízott meg, aki hangzatos ígéretekkel és mindent elsöprő önbizalommal igyekezett meggyőzni Ügyfelünket, hogy ő az ideális szakember a tárgyi munka elvégzéséhez. Ügyfelünk jóhiszemű módon segítette a szakember munkáját, és beszerezte a felújításhoz szükséges, előre megbeszélt építőanyagokat.

Manapság már kétségtelen tény, hogy a gépjármű használat rendkívüli módon elterjedt, sokat, egyértelműen kényelmi szempontokat figyelembevéve használják a járműveket. Ugyanakkor ez sok feszültséghez is vezet. Szinte állandó probléma, hogy a parkolási helyek száma nem elegendő, és sokat úgy gondolják, hogy ott parkolnak, ahol tudnak. Ezzel nyilvánvalóan kockázatot vállalnak, az esetleges bírságok kiszabása vonatkozásában. Most leginkább a sokat vitatott zöld területen parkolás problematikájával foglalkozunk, mivel ebben a témában igen sok félinformáció forog a köznyelvben.

Bár az újságok címlapjain már nem gyakran találkozhatunk a koronavírus járvány adataival vezető szalagcímként, az igazságszolgáltatás malmai mostanra jutottak el arra a pontra, hogy megválaszoljanak egy-két igen fontos kérdést a veszélyhelyzettel kapcsolatosan. Nem túlzás azt állítani, hogy a veszélyhelyzet, illetve a rendeleti jogalkotás még bennünk, jogászokban is felvetettek olyan kérdéseket, amiket pusztán a jogszabályok szövegezése alapján nem tudtunk megválaszolni. Az egyik ilyen, sokakat megmozgató kérdés a kijárási korlátozásokhoz kapcsolódott: vajon kell-e bérleti díjat fizetnie annak az üzlethelyiséget bérlő vállalkozónak, akinek az üzletét a kijárási korlátozások miatt nem is látogathatják vásárlók? Erre a kérdésre adott választ egy napokban megszületett Ítélőtáblai döntés.

Céges ügyfelünk könyvelője olyan hanyagul végezte a munkáját, hogy az ügyfél több céges autó kapcsán elesett az ÁFA visszaigényléstől, és még egy NAV mulasztási bírságot is kapott. Ezen kívül, mint kiderült az egész éves könyvelése pontatlan volt.

Ügyfelünk egy hétvégi napon parkolta le gépjárművét egy forgalmas út mellett. Szerencsétlenségére, mire visszaérkezett, nem mikuláscsomag várta a szélvédőn, hanem kerékbilincs. Az eltávolításról szóló tájékoztatónak megfelelően felhívta a közterület-felügyeletet, akik rövid időn belül oda is iszkoltak a helyszínre.

Ügyfelünk használt autót vásárolt egy autókereskedéssel foglalkozó vállalkozótól. A helyzetet bonyolította, hogy az adásvételi szerződésen ugyan az idős vállalkozónő került feltüntetésre, de a teljes ügyintézést a vállalkozó veje intézte. A gépjármű sajnos hibás volt, Ügyfelünk komoly összeget fordított a javíttatására, hasztalan.

Ügyfelünk bérelt egy eszközt, amelyben sérülést okozott. A cég közölte, hogy nem vonja le a kaucióból a kárt, hanem Ügyfelünk térítse meg az egészet, és majd utólag (egyszer majd) visszautalják, a letétben ott hagyott kauciót. Hivatkoztak is az ÁSZF rendelkezéseire, amely tiltja a kaució felhasználását az okozott károk megtérítésére.