Az új kötelező felelősségbiztosítási törvény aktualitásai

2009. júniusban megjelenő hírlevelünkben már tájékoztattuk Kedves Olvasóinkat a 2010. január 1. napjával hatályba lépő gépjármű kötelező felelősségbiztosítási törvény főbb rendelkezéseiről.

Mivel azonban megújult szabályok alkalmazása még kezdeti időszakban van, ezért a jelen cikkünkben ismét összefoglaljuk Olvasóink számára, hogy 2010 februárjában mire is kell odafigyelniük. Egy kis általános tájékoztatáson felül lássuk a vonatkozó rendelkezéseket!

Mit is jelent a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítási szerződések általános rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ez határozza meg azokat a generális, általános szabályokat, melyek valamennyi (például szakmai, vagy egyéb) felelősségbiztosítási szerződésre vonatkoznak.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Ez akkor is így van, ha a biztosított (jelen esetben károkozó) szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be a káresemény. Ezekben az esetekben azonban a biztosító követelheti a biztosítottjától a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. Főszabály szerint a biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti. Az általános szabályok alapján a károsult azonban a kárának megtérítését nem követelheti közvetlenül a felelősségbiztosítótól, hanem ezt csak és kizárólag a károkozóval szemben teheti meg. Egy példával szemléltetve: a károkozónak van egy lakásbiztosítási szerződése. A családi házának a kéménye megroppant, és az pont a szomszédos ingatlan területén parkoló autóra esett, ezzel kárt okozva a gépjárműben. Ekkor a károkozó személy jelezheti, hogy az Ő lakásbiztosítási szerződése tartalmaz egy felelősségbiztosítási alakzatot is, azonban a pórul járt károsult mégsem közvetlenül a biztosítóval, hanem az ingatlan tulajdonosával szemben érvényesítheti a kárát. Az egy másik kérdés azonban, hogy a károkozó majd tovább érvényesítheti a helytálló kárkifizetést a saját biztosítójával szemben.

Miben más a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés?

A legfőbb különbség és specialitás az általános polgári jogi szabályokhoz képest – többek között – a gépjármű felelősségbiztosítás kötelező jellege. Ez azt jelenti, hogy a forgalomba bevont gépjárművek vonatkozásában az üzembentartónak felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie, és azt folyamatosan díjfizetéssel fenntartania. Amennyiben az nem történik meg, akkor az nemcsak szabálysértési következményeket vonhat maga után (a rendőr a közúti ellenőrzés során ellenőrzi a felelősségbiztosítást), hanem egy esetleges károkozás esetén közvetlenül helyt kell majd állni (akár akként, hogy a MABISZ megtéríti a kárt a károsultnak, majd a károkozótól követeli az igényét).

Aktualitások az új biztosítás vonatkozásában

Mint említettem, 2010. január 1. napjával lépett hatályba az új szabályozás, mely immár a korábbi rendeleti szabályhoz képest, törvény formájában tartalmazza a szabályozást. Az új törvényt egyrészről a 2010. január 1. napjától megkötött szerződésekre, másrészről pedig az ezt követő időponttól bekövetkezett károkra kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy például a 2009. december 312. napján bekövetkezett károkra még a régi, kormányrendeleti szabályozás lesz az irányadó.
2009. november 30. napig minden érintettnek lehetősége volt biztosítótársaságot váltani. Ugyanis az ügyfeleknek eddig kellett a felmondási nyilatkozataikat megtenni, és ezt követően az új biztosítási szerződést (akár egy másik biztosítási társaságnál) megkötni. Az új szerződések vonatkozásában a biztosítási év kezdete 2010. január 1. napja. Ideális esetben a biztosítási szerződés ajánlatának aláírásával egyidejűleg befizethető a biztosítási díj, azonban a gyakoribb, és elterjedtebb az az eset, hogy a szerződést az ügyfél interneten keresztül, megbízás útján köti meg. Ekkor a biztosító később küldi ki a csekket (ha csekkes befizetési módot választott az ügyfél), így a díjat is később fizeti be az ügyfél. És a gondok is e területen jelentkeznek a leggyakrabban. A korábbi évekből ismert, hogy amennyiben a biztosítási díjat, annak esedékességétől számított 30 napon belül az ügyfél nem fizette be, úgy a szerződése 30 nap elteltével díj nemfizetés miatt – minden különösebb közlés és tájékoztatás nélkül – automatikusan megszűnt.

Az új szabályozás szerint a biztosítóknak a díj esedékességétől számított 30 napon belül fel kell szólítaniuk az ügyfeleiket, hogy díjelmaradásuk van, és, hogy milyen következményekkel számolhatnak, ha az esedékességtől számított 60 napos póthatáridőn belül nem fizetik be az esedékes biztosítási díjat. Ez az újítás tehát nemcsak előzetes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a biztosítók számára, hanem az eddigi 30 napos határidő helyett, immáron 60 nap elteltével szűnhet meg a biztosítási szerződés díj nemfizetés miatt. Az egész aktualitását pedig az adja, hogy azoknak az ügyfeleknek, akik a biztosítási díjat még nem fizették be, januárban nemcsak felszólítást kellett kapniuk, hanem legkésőbb 2010 februárjában a díjat rendezniük kell. Tehát, amennyiben a Kedves Olvasó – bármilyen okból kifolyólag – még mindig nem fizette be az esedékes díjat, függetlenül attól, hogy kapott-e csekket, vagy a csoportos beszedési megbízás teljesítése a díjbefizetéssel összefüggésben sikertelen volt, inkább fáradjon be a biztosítója ügyfélszolgálatára, és a lehető leghamarabb – akár készpénzes befizetéssel – rendezze a díjat.

Ezzel egyrészről megelőzhetővé válnak a biztosítási szerződéssel kapcsolatos viták, másrészről pedig egy esetleges károkozás során sem hozzuk magunkat lehetetlen helyzetbe.