Hogy mi értelme van ennek a típusú biztosításnak? Mi különbözteti meg a sima lakásbiztosítástól? Ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ, és látjuk el Olvasóinkat hasznos információkkal.

A biztosítási piac immáron a 21. században, termékeit is tekintve egyre összetettebb és változatosabb alternatívát, termékeket kínál számunkra. Pár évvel ezelőtt jelent meg az úgynevezett építési-szerelési biztosítás a piacon, mely szinte minden vagyonbiztosítással egyébként is foglalkozó biztosító társaságnál megtalálható. Sokan azonban nem tudják, hogy mi adja ezen biztosítás lényegét. Az már szinte közhelynek tűnik, hogy az egyes lakásokra, családi házakra lakásbiztosítási szerződés köthető, mely több (úgy, mint amilyen a tűz, lopás, vagy egyéb károk) biztosítási eseményre is fedezetet nyújt. Nyílván a lakásbiztosítási szerződések már kész, használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanokra köthetőek. Azonban felmerül az a kérdés, hogy vajon az éppen kivitelezés alatt álló ingatlanok, mennyiben biztosíthatóak, mennyiben terjed ki egy félkész ingatlanra a lakásbiztosítás? Sajnos a válasz ezekre a kérdésekre egyértelmű nem, azaz a lakásbiztosítások körébe a kivitelezés, építkezés állapotában lévő ingatlanok be sem vonhatóak, azaz nem biztosíthatóak. Azt azonban mindenki tudja, hogy a félkész ingatlanokat sem az elemi károk (tűz, víz, villám), sem egyéb, lopással, rablással összefüggő cselekedetek nem kerülik el. És itt jön "képbe" az építkezési-szerelési biztosítás jogintézménye.

Az építési-szerelési biztosítás nemcsak a nagy kivitelező, építtető cégek által köthető szerződés, hanem éppúgy bármilyen magánkivitelező számára is fennálló lehetőség. Kezdetben a lakóparkok kivitelezői által vált igazán elterjedt konstrukcióvá, mivel a nagyberuházások még a generálkivitelező esetében is csak jelentős hitellel valósulhatott meg. A bankok pedig egyfajta biztosítékként kötötték ki a kivitelezés időtartalmára az építés-szerelési biztosítási szerződés megkötését, azzal a céllal, hogy ha bármilyen, nem várt esemény következne be (például leég a már legalább 60%-os készültségi fokban lévő ingatlan), akkor a kár egy része megtérüljön. E konstrukció így egyre inkább az úgynevezett családi házas kivitelezéseknél is megjelent.

A biztosítási szerződés tulajdonképpen nemcsak a létesítményre köthető, hanem a kivitelezést elősegítő eszközökre (például betonkeverő, egyéb munkagépek), valamint az építési anyagokra is. Ezen felül a kockázat a legtöbb szerződés esetében kiterjed a káreseményekkel összefüggő többlet költségek megtérítésére is. Arról, hogy az egyes munkaeszközök miként vonhatóak be a biztosítási szerződésbe, illetve a szerződés megkötésének melyek az alapfeltételei, általában a szerződési feltételek, ügyfél tájékoztatók rendelkeznek. A legtöbb biztosító jogerős építési engedélyt (és így engedélyeztetett tervdokumentációt is) kér a szerződés megkötéséhez, és az is elmondható, hogy általában a munkaeszközöket külön, beazonosítható módon meg kell nevezni az ajánlaton.

Az építési-szerelési szerződések a biztosítási díj megfizetését követő nap 0 órájától lépnek hatályba, ugyanúgy, mint a többi vagyonbiztosítási szerződés. Azonban ettől a felek eltérhetnek. Van olyan szerződés mely a biztosítási díjfizetésen felül a hatályba lépésének kezdeti időpontjához megköveteli az építési munkálatok megkezdését, vagy az építkezéshez szükséges anyagok, eszközök építési területen történő elhelyezését. Általában a szerződés határozott időre jön létre (1-2 évre köthető), figyelemmel arra, hogy a kivitelezés egy bizonyos, előre kalkulálható időtartamon belül megvalósul. A biztosítási szerződés megszűnésének oka általában a használatba vételi engedély jogerőssé válása, vagy a birtokbaadás.

Biztosítási események köre egyrészről felöleli a klasszikus lakásbiztosítások körét is, úgy, mint a betöréses lopás, vagy a tűzkárok. Ezek az építési-szerelési biztosításokban az építkezés folyamán nyernek értelmet, hisz az építési teljesítésben (beépített anyagokban, munkában) hirtelen, balesetszerű, előre nem látható módon bekövetkező dologi károkra vonatkozik. Ezen felül a szerződések további fedezetet nyújtanak az építési anyagok és egyéb biztosított vagyontárgyak betöréses lopás és lopás káraira is. Nem utolsó sorban ez a biztosítási alakzat is tartalmaz a legtöbb esetben felelősségbiztosítást. Azt, hogy a felelősségbiztosítás az alapszerződés része, vagy külön biztosítási díj ellenében plusz szolgáltatásként köthető, mindig külön meg kell érdeklődni az adott biztosító társaságnál.

Az építési-szerelési biztosítás egy "időszakos" szerződés, azaz a kivitelezési folyamat végével, az ingatlan felépítésével értelmét veszíti, ezért sose feledkezzünk meg arról, hogy az új ingatlanra már a klasszikus lakásbiztosítási szerződést kell megkötni. Ugyanis az meglehet, hogy az újonnan kivitelezett ingatlan használatba vételi engedélyének jogerőssé válását követően megvalósuló tűzkárra ez a szerződés már nem fog kiterjedni, de a lakásbiztosítás már fedezetet nyújtana.

Éppen ezért fontos, hogy Olvasóink mindig tisztában legyenek a biztosítási szerződések sajátosságaival, valamint azzal, hogy az egyes szerződés típusok mire valóak, mikor van értelmük azokat megkötni.