A polgári jog szabályai értelmében egy szerződés több okból minősülhet érvénytelennek. Ilyen érvénytelenségi okként nevesíti a jogszabály az uzsorás megállapodást, azonban a jogszabály szűken fogalmaz annak kapcsán, hogy pontosan milyen szerződés sorolható ebbe a körbe. Bejegyzésünkben röviden körbejárjuk az uzsorás szerződéssel kapcsolatos érvénytelenségi szabályokat.

A fogalom viszonylag ismeretlen a nagyközönség előtt, de gyakori előfordulása miatt hasznos lehet ismerni szabályait.

A nyári időszakban rengeteg ifjú pár mondja ki a boldogító igent, mely után következik az összeköltözés, a családalapítás, a közös vagyon gyűjtögetése. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a házasságkötésnek milyen vagyonjogi vonzatai vannak, pontosan mi lesz közös, és mi nem.

Az igazán felkészült fogyasztók már ősszel lefoglalták a népszerű adventi vásárokra történő csoportos utazásokat vagy a januári síprogramokat. Szokás szerint ilyen esetekben a foglalást követően nincs más dolgunk, mint hátradőlni várni a jól megérdemelt kikapcsolódást – vagy mégsem?

Igen divatosak és népszerűek azok a közvetítői oldalak, melyeken keresztül könnyen kereshetőek és foglalhatóak szállások. Azonban valóban a közvetítői oldalakkal szemben lehet fellépni, ha a szállással kapcsolatosan bármilyen probléma merülne fel? Nem egészen! Nézzük a részleteket!

Előző cikkünkben a villámcsapás következtében, az ingatlanon belül bekövetkezett károkról és az energiaszolgáltatóval szembeni igényérvényesítésről írtunk. Ezúttal egy másik nézőpontból közelítjük meg a problémát.

A villámcsapás és az elektronikai berendezések, eszközök kapcsolata több, mint érzékeny. Az elemi károkat sok esetben nem lehet megelőzni, de mégsem árt rá törekedni. Mit tehetünk, ha bekövetkezett a kár, és kivel szemben támaszthatunk igényt?

Egy költözés igen gyakran teremt stresszes helyzeteket. Rengeteg szervezéssel, pakolással, intézkedéssel jár. Arról nem is beszélve, vannak olyan az ingatlanhoz tartozó szerződések, melyek egy adott telekommunikációs szolgáltatóhoz kötődnek, és például hűségidő is köti az előfizetőt. Mint mindig, e témában is érdemes előbb utánajárnunk a lehetőségeknek. Így elkerülhetjük az „utólag könnyű okosnak lenni” kijelentéseket.

Számtalan, a mindennapi életben is előforduló szerződés megkötése során találkozhatunk a fenti kifejezésekkel, melyek bizonyos ügyleteknél már szokásos elemmé váltak, tartalmukat tekintve azonban sok bizonytalanság övezi őket.

Egyes szerződések esetén előírás, hogy azokat írásban kell megkötni. Ilyen többek között az ingatlan adásvételi, illetve az ingatlan bérleti szerződés is. Szükség van-e különleges eljárásra, amennyiben valamilyen testi fogyatékosság miatt írni, olvasni nem tudó személyként szeretnénk ingatlanunkat eladni? Mire ügyeljünk abban az esetben, amennyiben eladóként vagy vevőként szerződünk olyan fogyatékkal élő személlyel, aki írni vagy olvasni nem tud?