A bérgépkocsit a károsultak leginkább a közlekedési balesetek kapcsán veszik igénybe. A megosztottság lényege: megtérítsék-e a bérgépkocsi költségét a biztosítók a károsultnak ill., ha igen, milyen időtartamra, és milyen összegben.

Megvizsgálva először a jogszabályokat, meg kell állapítanunk, hogy kifejezetten csak a bérgépkocsi költség megtérítésére vonatkozó jogszabályhelyet nem találunk. A hatályos Polgári törvénykönyvünk joganyagát sok esetben, a bérgépkocsi költség kérdéskörét illetően is, a jogfejlesztő jogalkalmazás, a bírói gyakorlat egészíti ki, és adja meg a felmerülő kérdésekre a válaszokat. A kártérítési jogban alapvetően a teljes reparáció elve érvényesül. Ennek lényege, hogy a károsultnak – pl. egy közlekedési baleset károsultjának – azt a kárt kell megkapnia, ami a vagyonában (illetőleg a károsultnál) a baleset időpontjában beállt. Ennek megfelelően a hatályos Ptk. 355. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A Ptk. 355. § (4) bekezdése szerint kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A fenti jogszabályszöveget értelmezve a károsultat ért kár elemeit illetően meg kell említetnünk mindenekelőtt a felmerült, vagy tényleges kárt. Ezalatt értjük a dologi károkat pl. a közlekedési baleset során összetört gépkocsi, szemüveg, valamint a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést pl. a gépkocsi javítás folytán előálló értékcsökkenése. Egy káresemény folytán a károsulti oldalon jelentkezhet elmaradt haszon is. Mit is értünk ezalatt? Egy példával szemléltetve, ha valaki egy közlekedési baleset során személyi sérülést is szenved, aminek következtében táppénzre kell mennie, az előző éves átlagkeresete és a táppénz közötti különbség elmaradt haszonként jelentkezhet.

A harmadik eleme a kárnak – jelen témánk szempontjából a legfontosabb – a káreseménnyel összefüggésben indokoltan felmerülő, szükséges költség. Ebbe a körbe tartozik a bérképkocsi költség. Ha valaki közlekedési balesetet szenved, és gépkocsija megsérül, amely vagy még megjavítható gazdaságosan, vagy totálkárosra törik, első esetben a javítás idejére, utóbbi esetben pedig a gépkocsi pótlásáig a károsultnak a gépkocsiját nélkülözni kell. A legkézenfekvőbb megoldásnak tűnhet egy másik, a kárt szenvedett gépkocsihoz hasonló gépkocsi bérlése. A gépkocsi bérlés esetén nagyon fontos ügyelni az alábbiakra: A károsultat általánosságban terheli az ún. kárenyhítési kötelezettség. A károkozónak (ill. helyette a biztosítójának) nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A jelenlegi bírósági, ill. biztosítói gyakorlat alapján mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy a gépkocsi használat a károsult mindennapi tevékenysége pl. munkája folytán elengedhetetlen-e. Megfelelő indok lehet, hogy pl. egy területi képviselő, aki naponta az országot járja, nem nélkülözheti a gépkocsit, bevételkiesése keletkezne. Megfelelő indok lehet pl. a beteg hozzátartozó orvosi kezelésekre szállítása is, amennyiben ez másként nem megoldható. Fontos továbbá, hogy a károsult csak a saját, kárt szenvedett gépkocsijával azonos kategóriás gépkocsit bérelhet, így pl. Trabant sérülése esetén nem bérelhet Mercédeszt.

A károsult a kárenyhítési kötelezettséggel összefüggésben a lehető legrövidebb ideig bérelhet gépkocsit. – a legrövidebb idő egy javítható gépkocsi esetén az ún. optimális javítási időt jelenti, – totálkáros gépkocsi esetén általában 30 napot fogadnak el a biztosítók, ami adott esetben, a körülmények vizsgálatával akár hosszabb is lehet. Pl. Amennyiben a káreseményt követően a biztosító a gépkocsit csak későn szemlézi meg, majd pótszemlét tart szükségesnek, végül két hónap múlva közli, hogy a gépkocsi totálkáros, és néhány nap múlva fizeti ki a totálkár címén fizethető kártérítést, a bérgépkocsit is hosszabb időre lehet (ill. sajnos kell) igénybe venni. Így ugyanis a károsult csak később kerül olyan helyzetbe, hogy a balesetet szenvedett gépkocsiját pótolhassa újabb gépkocsival.

A bérgépkocsi igénybevételéről a felek (a bérbeadó és a bérlő) általában szerződést írnak, majd a díjról a bérbeadó számlát állít ki. A jelen gyakorlat szerint a károsult nem kapja meg a számla összegét, hanem levonásra kerül egy ún. guruló önköltség, ami általában a teljes díj 15- 20 %-a. Ennek alapja, hogy a károsult a bérgépkocsi igénybevételének ideje alatt nem használja saját gépkocsiját, amely a biztosítók álláspontja szerint így nem kopik. Érdekes kérdésként merült fel ezzel összefüggésben az elmúlt napokban, hogy ha egy gépkocsi totálkárt szenved, és a károsult a biztosító térítéséig, majd az újabb gépkocsi vásárlásáig bérgépkocsit vesz igénybe, vajon milyen alapon vonja le a biztosító a guruló önköltséget, hiszen az igénybevétel időtartama alatt nem volt a károsultnak saját gépkocsija, amely ne kopott volna… Ezen kérdés, és sok más hasonló kérdés bíróság általi megválaszolása még várat magára, de reméljük, hogy a közeljövőben erről is tájékoztatást adhatunk olvasóinknak. Fel lehet készülni a fentiekre biztosítás kötésével. Az alapbiztosítási kockázatok mellé kiegészítő biztosítási szerződést lehet kötni a gépkocsi baleseti jellegű sérülése ill. ellopása esetén a kölcsönzött gépkocsi díjának megtérítésére. A részletes feltételeket a biztosítóval kötött szerződés határozza meg.

Itt is felmerülhet egy ún. önrész, – kb. a bérelt gépjármű díjának 20 %-a -, amely levonásra kerül a bérgépkocsi díjából, amennyiben a biztosítás feltételei szerint terheli a biztosítottat. A biztosító a biztosítási eseménytől függően baleseti jellegű sérülés esetén általában az optimális (általános) javítási időre ill. lopás esetén egy előre meghatározott maximális időtartamra nyújt a bérgépkocsi díjáról kiállított számla ellenében szolgáltatást. Összefoglalva a fentieket, a bérgépkocsi a károsultaknak "autómatikusan nem jár". Ehhez fenti feltételeknek kell teljesülnie. Amennyiben valamely fent említett körülmény nem adott, a biztosító nem téríti meg a bérgépkocsi költséget, vagy levonást alkalmazva alacsonyabb összegben. A biztosítók gyakorlata még fentieken túl is eltérő lehet, minek keretében további adatokat, ill. iratokat kérhetnek az adott ügy speciális jellege folytán.