Nem érkezik meg az ajándéknak szánt rendelés időben, eltűnik az eladó, nem elérhető az ügyfélszolgálat, nehézkes az igényérvényesítés? Ezekkel mind találkozhat a gyanútlan megrendelő, aki az interneten vásárol. Bejegyzésünkben néhány kapaszkodót kívánunk adni, amit ellenőrizni érdemes a rendelés leadása előtt.

A büntetőjogi és szabálysértési eljárások alapvetően az állami büntetőhatalom érvényre juttatását hivatottak szolgálni, és a társadalom védelmét biztosítják. A sértett kompenzálására azonban kevéssé alkalmasak, hiszen az eljárás lezárásával az elkövető felelősségét ugyan megállapíthatja az eljáró hatóság, azonban a sértettet ez nem biztos, hogy vigasztalni fogja. Kisebb súlyú vétségek és bűncselekmények esetén azonban a sértett érdekeit előtérbe helyezve az elkövetőnek is lehetősége van a büntetés elkerülésére. Cikkünkben a tevékeny megbánás jogintézményét, és a közvetítői eljárás előnyeit mutatjuk be.

A jó időnek köszönhetően sokan szállnak kerékpárra, és használják az inkább autók által uralt utakat, de vannak szabályok, amiket minden esetben követniük kell az autósoknak, mivel komoly szabálysértést követ el az, aki például egy sávos úton előzést akar végrehajtani, így érdemes felfrissíteni a szabályokat. Jelen bejegyzésünkben, tehát ismét felhívjuk a főbb KRESZ szabályokra a figyelmet, amit a bicikliseknek, de az autósoknak is be kell tartania!

Egy ki nem fizetett tartozás önmagában nagyon megnehezíti az életet. Azonban még rosszabb helyzetbe kerülhet az ember, ha a végrehajtó a bankszámla teljes egyenlegét leemeli, vagy ha a fizetés sem kerül kiutalásra az adósnak. Vannak azonban törvényi korlátok, amiket a végrehajtónak, és a munkáltatónak is be kell tartania letiltás esetén, cikkünkben ezeket térképezzük fel.

Jogos igény, hogy szerződéses partnerünk mulasztása, késedelme vagy szerződésszegő magatartása miatt valamilyen kompenzációt kapjunk. Azonban nem mindegy, hogy milyen jogcímen támasztunk igényt az ellenérdekű féllel szemben. Kártérítés, kötbér vagy bánatpénz? Tegyük tisztába az alapfogalmakat!

Bizonyára sokan aláírtak már olyan munkaszerződést, melyben a munkáltató kikötötte, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. De mit is jelent ez pontosan, mit tehet és nem tehet a munkavállaló, mire jogosult, követelhet-e bármilyen összeget az ilyen szerződés aláírásáért cserébe?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy amikor a munkaszerződés módosítására kerül sor, és teljes munkaidő helyett részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, azzal pontosan mit vállal az öregségi nyugdíjjal összefüggésben. Későbbi nyugdíjazást jelent, vagy csak kevesebb nyugdíjat? Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy a részmunkaidőben történő munkavégzés milyen összefüggésben van a nyugdíjszámítás és a nyugdíjjogosultság kérdésével.

Ingázó munkavállalók, nemzetközi gépkocsivezetők, határon túl letelepedett magyar állampolgárok, nekik mind nehézséget okozhat az újabbnál újabb kormányrendeletekben eligazodni. Cikkünkben összegezzük a főbb belépési szabályokat a magyar állampolgárok vonatkozásában.

A koronavírus elleni védekezés jegyében a Kormány 2020. április 17. napján rendeletet alkotott a veszélyhelyzet idején egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosításáról. A rendelet az egyéni vállalkozók tevékenységének szüneteltetését, vagy a szüneteltetett tevékenység folytatását érinti, és eltérő szabályokat fogalmaz meg az egyébként alkalmazandó egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló törvényben foglaltakhoz képest.