Mi az a tulajdoni lap?

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás részét képezi a tulajdoni lap. A tulajdoni lap tehát tartalmaz minden jogilag releváns tudnivalót az ingatlanról. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

A tulajdoni lap lehet szemle, vagy teljes másolat. A szemle a tulajdoni lap éppen hatályos adatairól nyújt tájékoztatást, a teljes másolat pedig az ingatlanra vonatkozó összes, már törölt bejegyzést is tartalmazza.

A tulajdoni lap három részből áll, amelynek jelölése: I. RÉSZ; II. RÉSZ; III. RÉSZ. Leegyszerűsítve az I. részben vannak az ingatlan adatai feltüntetve, annak jogi jellege (lakóház, szőlő, szántó, stb.) és egyéb adatok. A II. rész az ingatlan tulajdonosainak az adatait tartalmazza. A III. rész pedig az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, és azok jogosultját tartalmazza.

De kezdjük az elején!

A tulajdoni lap tetején ellenőrizhető, hogy a kérdéses ingatlan vonatkozásában melyik az illetékes földhivatal, amely az adott ingatlant nyilvántartja. Még a tulajdoni lap I. része előtt feltüntetésre kerül, hogy az ingatlan melyik városban, annak bel-, vagy külterületén helyezkedik el. Továbbá, hogy milyen helyrajzi számon van nyilvántartva, és természetben milyen címen található.

Szintén az I. rész előtt szerepelhetnek a széljegyek, amelyeknek nagy jelentősége lehet. Széljeggyel jelölik azokat az ingatlanra vonatkozó bejegyzési kérelmeket, amelyek már beérkeztek a földhivatalhoz, de az eljárás még nem fejeződött be, a jog még nem került bejegyzésre. Az, hogy ki és milyen tartalmú bejegyzést kért az ingatlan vonatkozásában, különösen fontos információ lehet az ingatlan iránti érdeklődő vevőjelöltek részére. Ugyanis ebből például kiderülhet, ha az eladó szándékai rosszhiszeműek, és mondjuk az ingatlant időközben eladta valaki másnak is. Lényeges, hogy főszabály szerint a bejegyzések sorrendjét a kérelmek beérkezésének időpontja határozza meg, így a széljegyek sorrendjének is van jelentősége.

1. Rész

Az I. rész tehát tartalmazza az ingatlan alapadatait. Többek között az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakás, üdülő, garázs, stb.), a művelési ágat, valamint az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi jogokat. Amennyiben társasházi lakásvásárlás előtt áll, érdemes magának a társasháznak az önálló tulajdoni lapját is ellenőrizni, hogy ne csak a lakás, hanem a teljes ház jogi helyzetével képbe kerüljön. Ebben a részben azt is érdemes ellenőrizni, hogy az ingatlanon található épületek valóban fel vannak-e tüntetve a tulajdoni lap I. részén. Amennyiben az ingatlanon felépítésre került egy ház vagy más jellegű épület, de az nem szerepel a tulajdoni lapon, azt rendezni szükséges, és erről egyeztetni kell az eladóval.

2. Rész

A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára, illetve a vagyonkezelői jog jogosultjára vonatkozó adatokat tartalmazza. A II. részből tehát megállapítható, hogy a jelenlegi tulajdonos mikor szerezte az ingatlant, és milyen jogcímen. Teljes másolati tulajdoni lapról pedig akár a korábbi tulajdonosváltozások részletei is vizsgálhatók. Amennyiben az ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, úgy természetesen valamennyi tulajdonos adatát, és az őket megillető tulajdoni hányadát mutatja a II. rész. Amennyiben például egy ikerházról van szó, amely osztatlan közös tulajdonban áll, de természetben a két lakórész teljesen elkülönül, érdemes lehet ellenőrizni továbbá, hogy az ingatlan-nyilvántartás iratai között fellelhető-e az ingatlan használatára vonatkozó megállapodás. Fontos, hogy a használati megállapodás ténye nem szerepel a tulajdoni lapon. Tehát osztatlan közös tulajdon esetén utána kell járni, hogy a tulajdonosok szerződéssel rendezték-e az ingatlan használatára vonatkozó szabályokat egymás között.

3. Rész

A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, azok jogosultját tartalmazza, tehát értehetőbben, az ingatlan terheire vonatkozó információkat a III. részben találunk. Innen derül ki, ha az ingatlant terheli szolgalmi jog, ha jelzálogjog van az ingatlanon, esetleg haszonélvezeti jogosult van bejegyezve, terheli-e végrehajtási jog, vételi jog, tartási jog. Ebből a részből az is kiderülhet, ha az ingatlan kapcsán per van folyamatban, aminek tényét kérték feljegyezni a peres felek a tulajdoni lapra. Ez a rész tartalmazhatja a bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét, valamint egyéb építésügyi korlátozás tényét, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés tényét, kisajátítási eljárás megindításának tényét is.

Amennyiben az ingatlan minden szempontból megfelelőnek tűnik a vásárlásra, a vételi ajánlat megtétele előtt ezt a cikket érdemes átolvasni.