Rögzíthető, hogy a munka törvénykönyve főszabály szerint nem tiltja, hogy egy munkavállaló több munkaviszonyt létesítsen egyidejűleg. A törvény tehát nem ír elő olyan szabályt, hogy a munkáltatónak jóvá kellene hagynia, hogy a munkavállalója máshol is dolgozzon. Vannak azonban kivételek és korlátok, amiket azonban ettől függetlenül be kell tartania a munkavállalónak.

Kivétel

A vezető állású munkavállalókra vonatkozóan a munka törvénykönyve különleges szabályokat fogalmaz meg. Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. A vezetői státusz által megkövetelt kiemelt bizalmi követelmény miatt a vezető állású munkavállalók az Mt. alapján további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek.

Lényeges azonban, hogy a felek a munkaszerződésben szintén megállapodhatnak olyan korlátban, vezetői pozíciótól függetlenül, hogy a munkavállaló nem jogosult más munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni. Vagy ilyet csak a munkáltató előzetes hozzájárulásával, engedélyével tehet. Első lépésként tehát mindig érdemes ellenőrizni a hatályos munkaszerződést. Azt, hogy a másodállással, további munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggésben tartalmaz-e bármilyen szabályt. Amennyiben igen, úgy azt mindenképp be kell tartani. Továbbá előzetesen be kell jelenteni, vagy engedélyeztetni kell a második munka elvállalása előtt az új jogviszonyt a már meglévő munkáltatónál.

Fontos! További munkavégzésre irányuló jogviszony nem csak egy újabb munkaviszonyt jelenthet, hanem egy újabb megbízási jogviszony is ide sorolható. Ne gondoljuk tehát, hogy ha „sima megbízásról” van szó, az nem eshet a törvényi vagy a munkaszerződésben meghatározott tilalom alá!

Korlátok

A munkaszerződésen túl érdemes a munkáltatónál hatályos belső utasításokat, szabályzatokat is áttekinteni, különösen az összeférhetetlenség témakörében. Hiszen az a fent részletezettekhez hasonló korlátokat, tilalmakat fogalmazhat meg.

Lényeges, hogy ha a munkaszerződésben, vagy a munkáltató belső utasításaiban, szabályzataiban nincs a másodállásra vonatkozó tilalom vagy korlát, akkor is vannak bizonyos követelmények, amiket a munkavállalónak a munka törvénykönyvéből fakadóan kell megtartania.

A munka törvénykönyve általános magatartási követelményként írja elő, hogy sem a munkavállaló, sem  munkáltató nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a másik fél jogát , jogos érdekét sérti. Továbbá kötelesek a felek a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően eljárni. Ennél konkrétabb szabályt is tartalmaz a törvény a munkavállaló vonatkozásában, miszerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló továbbá a munkaidején kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekében, vagy  munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

A fenti szabályokból talán egyértelmű, hogy a munkavállaló nem vállalhat másodállást olyan helyen, amely sérti, vagy veszélyeztetni a meglévő munkáltató jogos érdekét, tehát a versenytársnál, hasonló tevékenységet végző cégnél való munkavállalás sérti az általános magatartási követelményeket!

Egyértelmű kötelezettségként írja elő továbbá a jogszabály, hogy a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a munkaviszonnyal összefüggő jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ezen tájékoztatási kötelezettség értelmében tehát mindenképp érdemes előre tájékoztatni a munkáltatót, ha újabb munkaviszonyt létesít a munkavállaló.