A zaklatás jogi meghatározása
Fontos először is rögzíteni, hogy a zaklatás büntetőjogi tényállását egyrészt rögzíti a büntető törvénykönyv, azonban az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény is használja a fogalmat, nem büntetőjogi vonatkozásban.
Az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény értelmében zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalásó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítás. Lényeges, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére alkalmas zaklatás mindig a célszemély egy védett tulajdonságával függ össze, így például a nemével, szexuális irányultságával, életkorával, vagy más, a fent hivatkozott törvényben meghatározott tulajdonságával. Erről a típusú zaklatásról itt írtunk bővebben.
A zaklatás, mint bűncselekmény
A zaklatás bűncselekménye is többféle elkövetési magatartással valósulhat meg.
A zaklatás bűncselekménye egyrészt megállapítható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, és ha valaki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja.
Magából a fenti meghatározásból is látható, hogy a zaklatás célja a sértett megfélemlítése, amelynek érdekében tartós, rendszeres magtartás megvalósítására van szükség. Erre alkalmas lehet például az elkövető napi 15-20 telefonhívása, SMS-ek küldése, sértett munkatársainak felkeresése, stb. A bűncselekményt megvalósító magatartásnak azonban tartósan, rendszeresen kell történnie, így napi 1-2 hívás önmagában nem valósít meg zaklatást, azonban ha a napi 1-2 hívás hónapokon át rendszeres, az már kimerítheti a bűncselekményt. Hangsúlyozzuk, hogy minden esetben az összes körülmény vizsgálatával állapítható meg, hogy zaklatásról lehet-e szó.
Egy konkrét esetben a bíróság kimondta, hogy a zaklatás vétségét valósítja meg, aki azért, hogy szomszédjának mindennapi életébe beavatkozzon, pincéjének tetejére felállva rendszeresen szemmel tartja a sértetthez érkező látogatókat, járműveik rendszámát feljegyzi, és családi rendezvényeiket a kerítést rázva vagy más zajkeltéssel megzavarja, velük kiabál, melynek eredményeként a sértett képtelenné válik saját ingatlanának udvarában tartózkodni.
Aki félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be, szintén zaklatást valósít meg.
A zaklatás fenti elkövetési módjának megállapításához nem szükséges ismétlődő vagy tartós magatartás, egy cselekménnyel is elkövethető. A tényállásszerű magatartásnak félelem felkeltésére alkalmasnak kell lennie, az nem szükséges, hogy a sértett félelme be is következzen. Fontos tehát, ha az elkövető szándéka az összes körülmény alapján arra irányul, hogy a sértettnek valóban testi sérülést okozzon, úgy nem zaklatásról beszélünk, hiszen a zaklatás egyik alapkövetelménye, hogy az elkövető szándéka a sértett megfélemlítésére irányuljon, ne magára a testi sértés okozására.
Fontos, hogy a zaklatás súlyosabban minősülő esete, így súlyosabban büntetendő, ha az elkövető a zaklatást házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve hivatalos személy sérelmével, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el.
Jogi eljárás, bizonyítás
Lényeges, hogy a zaklatás magánindítványra büntetendő bűncselekmény, így a zaklatás megvalósítására alkalmas magatartásról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a sértett feljelentésére indulhat meg az eljárás. A Szegedi Törvényszék kollégiumvezető bírája a zaklatással szembeni védekezés aranyszabályaként a következő három szabályt hangsúlyozza: Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot!