A hatályos jogszabályi rendelkezések számos jognyilatkozat vonatkozásában megkövetelik az írásbeli formát. Jó azonban, ha tudjuk, hogy mikor számít az írásban megjelent nyilatkozat a jog szemében is írásbelinek.
Szerző: dr. Bekk Judit
A közelmúltban hatályba lépett jogszabályi módosítások értelmében - némi kivételtől eltekintve - ma már kötelező a hároméves gyereknek óvodába járni, mely kötelezettség betartása, betartatása mindenekelőtt a szülők feladata. Ezen kötelezettség megszegése pedig súlyos következményekkel jár.
Így szeptember vége fele közeledve már talán minden kisgyerekes szülő tudja, milyen következményekkel jár az iskolából történő igazolatlan távolmaradás. Nézzük most meg, hogy mi a helyezet az óvodásokkal: ez év szeptember 1-je komoly változásokat hoz az ő életükben is, hiszen a most hatályba lépő rendelkezések szigorú szabályokat írnak elő számukra.
Akár a kánikula kellős közepén, de főleg a mostanában jellemző viszontagságos időjárás következtében fordulhat elő, hogy egy-egy társasház előtt elhaladva nyakunkba kapjuk a muskátlinak szánt locsolóvizet, vagy épp egy ruhadarab pottyan a fejünkre. Ez szerencsésebb esetben csak némi bosszúságot, vagy épp néhány kellemes percet eredményez, de mi a helyzet akkor, ha a kieső, kiömlő dolgok kárt okoznak?
Itt a jó idő, szünet van a gyerekeknek, jön tehát a matek: mennyi időt lehetünk otthon, hány szabadnap jár nekünk?
Szép dolog az ajándék, különösen, ha szívből adják. De mi a helyzet akkor, ha az ajándékozó meggondolja magát, vagy, csak ha egyszerűen csak neki is szüksége lesz az ajándék tárgyára? Vajon visszakérheti azt?
A hatályos munkajog rendelkezések egy részével szinte mindenki tisztában van, így azzal is, hogy egy állapotos nőt a szülést megelőzően, illetve azt követően szülési szabadság illeti meg. De azt is tudjuk-e, hogy ilyenkor az édesapáknak milyen kedvezmény jár?
A munkaszerződés módosítására rendszerint akkor kerül sor, ha ahhoz a munkavállaló és a munkáltató egyaránt hozzájárul. Abban az esetben, ha a munkavállaló kisgyermeket nevel, a jogszabály adta korlátok között egyoldalúan is kérheti a munkaszerződése módosítását, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
Azok a pénzügyi intézmények, melyek a közöttük és a fogyasztók között létrejött kölcsön-, hitel-, vagy lízingszerződésekben a kamatemelés, a költségemelés, illetve a díjemelés vonatkozásában lehetővé tették a szerződések egyoldalú módosítását, ám azok nem felelnek meg a közelmúltban hatályba lépett törvény által meghatározott alapvető elveknek, most peres eljárás során bizonyíthatják, hogy az általuk alkalmazott kikötések tisztességesek és jogszerűek volt.
Számos hírforrás számolt be a napokban arról, hogy elindultak azok a „devizaperek”, melyek során a bankoknak kell igazolniuk az elmúlt évek során alkalmazott gyakorlatuk jogszerűségét, az általuk alkalmazott szerződéses feltételek tisztességességét.