Ezzel a lehetőséggel akkor élhet a munkavállaló, ha gyermeke a harmadik életévét még nem töltötte be és az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartalmú részmunkaidőre szeretne áttérni. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) értelmében ezt a kérést a munkáltató nem utasíthatja el, ha a törvényi feltételek fennállnak. Ha a munkavállaló él ezzel a lehetőséggel, a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek három éves koráig tarthat és az általános teljes munkaidő az eredeti mérték felére csökken.
Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló kérelme bármely elemében eltér a jogszabály biztosította kedvezménytől – így például nem 4, hanem mondjuk 5 vagy 6 órában szeretne dolgozni, – az már a munkáltató beleegyezéséhez kötött módosítást jelent. Egy ilyen esetben nem elegendő pusztán a munkavállalói kezdeményezés, a módosításhoz a munkáltató egyetértése is szükséges.
Nem feltétele ugyanakkor ennek a kedvezménynek, hogy a szülő a gyermekgondozás céljából igénybe vett szabadságról visszatérve terjessze elő a részmunkaidőben történő foglalkoztatás iránti igényét, sőt arra is lehetőség van, hogy nem csak az egyik, hanem akár mindkét szülő éljen ezzel a lehetőséggel.
Ettől az évtől ez a rendelkezés tovább bővült, kedvezményben részesítve így a nagycsaládosokat is. Abban az esetben ugyanis, ha a szülő három vagy több gyermeket nevel, a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségét nem a gyermek három, hanem ötéves koráig veheti igénybe. Meghatározza ezzel összefüggésben a törvény azt is, mely munkavállaló élhet ezzel a kedvezménnyel, kit tekint a jogszabály három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak: azok a szülők tartoznak ebbe a körbe, akik a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultak és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesültek vagy részesülnek, illetve gyermeknevelési támogatásban részesültek vagy részesülnek.
A kötelező részmunkaidő intézményét a Munka törvénykönyvén túl – némi eltéréssel ugyan, de – a közszolgálati tisztviselőkről (2011. évi CXCIX. törvény) és a közalkalmazottak jogállásáról (1992. évi XXXIII. törvény) szóló törvény is ismeri, vagyis nem csak a magán, hanem a közszférában dolgozók is élhetnek a részmunkaidő kedvezményével annak érdekében, hogy még több figyelmet, időt szentelhessenek a család legkisebb tagjainak.